Megnyitójában Semjén Zsolt kiemelte: minden nemzet jogát el kell ismerni a létezéshez, és védeni kell mindeni nemzetiségnek azt a jogát, hogy saját kultúráját, nyelvét, hagyományait megőrizhesse és ápolhassa. „A kisebbségi nyelvek, kultúrák értéket képviselnek” – mondta. Szerinte „minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos gazdagság”, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek.

   Semjén Zsolt kitért arra is, hogy ma két nagy tévedés van jelen Európában: az egyik szélsőség „egyfajta kozmopolita ideológia nevében” azt mondja, hogy nem érték, ha egy közösség kötődik saját tradícióihoz, hagyományaihoz. A másik szélsőség pedig az a nacionalista és soviniszta felfogás, amely egy nemzet vélt érdeke alapján tagadja más nemzetek létezéshez való jogát. Ez ugyanolyan tévedés, ez is a nemzeti kultúrák ellen irányul – mondta a miniszterelnök-helyettes.

   A rendezvényen köszöntőt mondott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Beszédében a kormánypárti politikus is a multikulturalizmus liberális modelljének válságára mutatott rá. Mint mondta, ez idézte elő azt, hogy Európában megerősödtek a radikális, szélsőséges politikai nézetek, hogy az etnikai türelmetlenség fellángolt nemcsak Közép-Európában, hanem Európa nyugati felén is, és politika-, pártpolitika-formáló tényezővé tudott válni. Hozzátette: a multikulturalizmus közösségi azonosságtudatot megerősítő, hagyománytisztelő modellje ugyanakkor erősödik, „kibontakozás, jövő előtt áll”. Az EU alapjogi chartája ezért foglalja magában a sokszínűség tiszteletben tartását, és ezért esik egyre több szó az intézményi garanciákról. Európa ereje a kulturális sokszínűség – szögezte le az államtitkár.

   Tőkés László ugyanehhez a témához csatlakozott, amikor kifejtette: „A 20. század két nagy kísérlete, a proletár internacionalizmus és a liberális kozmopolitizmus kudarcot vallott a nemzeti kisebbségekkel és a kulturális sokszínűséggel szemben, mivel a két előbb említett eszmerendszer nivellálni, egyszerűsíteni igyekezett a különbözőségeket. Ma is kísért ez a múlt, de az Európai Unió dicséretes módon kísérletet tesz e eredménytelen megközelítés kijavítására és a kulturális sokszínűség kérdését, illetve az egyházi párbeszédet előtérbe helyezve próbálja megőrizni a demokratikus pluralizmus szellemét. E szempontból  dicséretes az is, hogy a magyar EU-elnökség prioritásai sorába iktatta e kérdést és ennek égisze alatt került sor e konferencia megrendezésére is”.

   Tőkés László kitért arra, hogy Erdélyben az asszimilációs politika elszenvedői a magyarok voltak, s külön kiemelte ebből a szempontból a csángókérdést. Mint fogalmazott, „mi egy hiteles európai rendezésben vagyunk érdekeltek, szemben a globalizmussal és a múlt örökségével”.

   Előadásában az EP alelnöke említette a hétfőn, 2011. április 11-én Franciaországban életbe lépett törvényt, amelynek alapján megbüntetik azokat a nőket, akik arcukat elfedő fátylat viselnek nyilvános helyen. „A francia törvény annak a politikai tényállapotnak a következménye, hogy a multikulturalizmus liberális modellje Európában végérvényesen megbukott. Ám ez nem csupán francia kérdés” – fogalmazott Tőkés László. Szerinte olyasfajta „belső”, európai párbeszédre volna szükségünk, amely képes jól meghatározható tartalommal feltölteni az úgynevezett „európai közös értékeket”, képes áthidalni, lebontani a „mentális vasfüggönyt” Nyugat-Európa és a volt kommunista országok között, és amelynek eredményeképpen a valóban „erős Európa” integrálni volna képes a bevándorlókat, akikre – Angela Merkel német kancellárasszony szerint is – az öregedő kontinensnek továbbra is nagy szüksége van. „Jelen pillanatban Európa ebből a szempontból »gyenge«”. „A kultúrák közötti párbeszéd” helyett nacionalista nagymonológokat hallhatunk, az európai dialógus helyett valamifajta nemzetállamok közötti „polilógus” nyert teret. Kétezer éves zsidó-keresztény gyökereinket egy tollvonással töröltük, a globalizációs nyomás alatt hagyományainkról lemondtunk, a gazdasági érdekek viszont a tágabb értelemben vett kulturális értékeinket írják felül – és a sort folytathatnánk – mondta a képviselő, majd arra is rámutatott, hogy mindezek nem maradnak – nem maradhatnak – következmények nélkül.

   Tőkés László arra a veszélyre is figyelmeztetett, hogy egy felmérés alapján Romániában a jövő nemzedéke a bevándorlókkal szemben még elutasíthatóbbá válhat, a kirekesztést és elnyomást harsogó szélsőséges demagógia iránt az eddiginél is fogékonyabb lesz. Ezen sürgősen változtatni kell, mert különben párbeszéd helyett árokásásra lehet berendezkedni – fejtette ki az EP alelnöke, majd később megjegyezte: Európában el kell fogadtatni azt az elvet, hogy különbség van a bevándorlók és az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek között.

   Összegzésül Tőkés László kifejtette, hogy Magyarország és a magyarok programszerűen segíthetnék elő a kultúrák közötti párbeszédet.

   A konferencián részt vett és felszólalt még Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter, Tytti Isohookana Asunmaa finn egyetemi tanár, Biró Ágnes, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja politikusa, Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója, Inkei Péter, a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány igazgatója, Doncsev Toso, a Magyar Köztársaság szófiai kulturális intézetének igazgatója, Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Dr. Elisabeth Kornfeind, a Budapesti Osztrák Kulturális Fórum igazgatója, Francois Laquieze, a Budapesti Francia Intézet igazgatója és Kollai István, a Magyar Köztársaság pozsonyi kulturális intézete igazgatója. A beszélgetéseket Németh Zsolt, Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára moderálta.

   Az esemény Schöpflin György európai parlamenti képviselő zárszavával ért véget. A politikus feltette a kérdést, hogy mennyire képes a magyarság elfogadni saját sokféleségét? „Hiszen a határon túli magyarok is panaszkodnak az anyaországbeliek általi lenézettségükre, miközben létezik egy Budapest-vidék ellentét is. Vezessük be hát a magyar sokféleséget és szubszidiaritást, mert ezzel tudjuk megvalósítani saját értékeinket és ismerjük el sokszínűségünket” – javasolta Schöpflin György.

 

Budapest, 2011. április 14.

 

Tőkés László

EP-alelnök

Sajtóirodája

 Fotó: Székelyhidi Balázs, MNO