Az iroda az érmelléki kisváros központjában, a szövetkezet épületében található. A nemzeti színű avatószalagot Tőkés László néppárti védnök vágta át, aki sok sikert kívánt a Néppárt helyi csapatának, és személyesen Rhédey Emília elnöknek az érmelléki magyarság érdekében kifejtett munkájához.

Az ünnepi momentum után a résztvevők átvonultak a múzeum épületébe, ahol Csomortányi István partiumi szervezési igazgató moderálásában autonómia-konferenciára került sor.

  Szilágyi Ferenc, érmihályfalvi pártelnök, a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság vezetőségi tagja vetítettképes előadásában a partiumi önrendelkezés lehetőségeiről beszélt. Mint mondotta, a székelyföldi törekvésekhez képest kevésbé tűnik relevánsnak a partiumi autonómia kérdése, pedig a határmenti régiónak is vannak esélyei és adottságai az önrendelkezés megvalósításához. Sajnos a Partiumban nincs hagyománya az autonómiának, és nem is olyan erős az identitástudat, mint a székelyek esetében. Miért kell nekünk önrendelkezés? – tette a fel a kérdést Szilágyi Ferenc, melyre határozott választ fogalmazott meg: azért, mert fölöttünk, és megkérdezésünk nélkül döntenek bennünket is érintő ügyekről.  Az előadó bemutatta a partiumi önrendelkezés általa kidolgozott tervét, amelyet egy kiadvány terjesztésével népszerűsítenek a Partiumban.    

   Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, szenátorjelölt szintén az autonómia szükségességéről szólt, mondván: nem hagyhatjuk, hogy lebeszéljenek minket álmainkról, szabadságunkról. Az elmúlt kilencven év tapasztalata az, hogy Bukarest több problémát okoz, mint amennyit – kötelessége szerint – megold Erdélyben. Szerinte mindannyiunk számára áldásosabb lenne, ha ránk bíznák sorsunk irányítását. Talán attól félnek, vetette fel, hogy kiderülhet: a székelyek, vagy a partiumiak jobban tudnák saját magukat adminisztrálni, mint ahogyan a korrupt, túlbürokratizált központosított államvezetés teszi. A föderalista államberendezkedés sikeres európai példáit említve a néppárti politikus az erdélyi történelmi régiók szövetségét sürgette, német modell szerint.

   Nagy József Barna képviselőjelölt, az EMNT régióelnöke a föderalizmus kapcsán kijelentette: szülőföldünk gazdasági esélyei, népeinek együttélése, európai karaktere csak ebben az alkotmányos keretben maradhat fenn. Csak egy föderális Romániának van esélye arra, hogy az európai strukturális, gazdasági és erkölcsi válságából, rálépjen a fejlődés útjára.

   Csomortányi István összegzésképpen elmondta: december 9-én dönthetünk, hogy olyan képviselőket szeretnénk a román parlamentbe küldeni, akik Bukarest érdekeit képviselik a magyarok között, vagy inkább olyanokat, akik a magyar érdeket képviselik Bukarestben. Dönthetünk, hogy olyan képviselőt választunk, aki azzal dicsekszik, hogy mennyi pénzt hoz haza, vagy olyant, aki azzal, hogy mennyit tart itthon abból, amit megtermelünk.

  Hozzászólásában Tőkés László, a Néppárt védnöke hangsúlyozta: változtatni kell a dolgok menetén, nem hagyhatjuk ugyanis, hogy népünket teljesen kizsákmányolják. Harcolnunk kell az állami szintre emelt gazdasági korrupcióval szemben, illetve azokkal szemben, akik az anyagi haszon reményében „etnobiznisszé” változtatták kisebbségi érdekképviseletünket – fogalmazott végül az EMNT elnöke.