Tőkés László a kisebbségi jogokért és Székelyföld autonómiájáért
Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. január 31-én, képviselőtársa, Glattfelder Béla, valamint Kovács Péter polgármester meghívására egy, a Fidesz-MPSZ által rendezett farsangi polgári találkozón vett részt Cinkotán, Budapest XVI. kerületében. Tizenkilenc évvel ezelőtt európai képviselőnk ugyanitt – a rákosszentmihályi református templomban – találkozott a Ceauşescu-diktatúra által elűzött erdélyi menekültekkel.
Alkalmi beszédében Tőkés László méltatta a szintén jelen lévő, a menekülteknek egykor menedéket nyújtó Pánczél Tivadar lelkipásztort, néhai Németh Géza egykori munkatársát. Az ő általuk képviseltek szellemében ugyanakkor síkra szállt az európai kisebbségvédelem, a határon túlra szakadt magyarság ügye mellett.
Másnap, február 1-én európai képviselőnk az Európai Tiszteletbeli Szenátus (Sénat d’Honneur Européen) évenkénti ülésén vett részt az antwerpeni Elzenveld Kongresszusi Központban. Az 1962-ben alakult páneurópai testület szenátorai sorába – többek között – olyan jeles közéleti és politikai személyiségek tartoznak, mint: Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, Alois Mock volt osztrák kancellár, Hans-Dietrich Genscher német ex-külügyminiszter, Vaclav Havel és Elena Bonnert. Tőkés Lászlót a temesvári felkelésben játszott szerepe elismeréseképpen – Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke javaslatára – 1992-ben fogadták a Szenátus tagjává.
Az ünnepélyes ülés napirendjén – egyebek mellett – új tiszteletbeli európai szenátorok felavatása szerepelt. Megnyitó beszédében Walter Kunnen, a Szenátus kancellárja az „európai gondolat” mellett tett hitet, és bármely totalitárius rendszer ellenében a Belgiumban is érvényesülő föderalizmus fontosságát hangsúlyozta.
Február 2-án délután európai képviselőnk az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, Székelyföld területi autonómiája tárgyában. Ennek az ügynek különleges időszerűséget kölcsönöz Traian Băsescu román államelnök mostani budapesti látogatása.
Tőkés László már 2007 decemberi találkozójuk alkalmával Traian Băsescu támogatását kérte a székelyföldi autonómia megvalósításához, utóbb pedig egy olyan javaslatcsomagot juttatott el az államfőhöz, melyben Székelyföld területi önrendelkezésének a kérdése is szerepelt.
A román államfő visszautasító állásfoglalásával szemben, európai képviselőnk Sólyom László magyar államelnök álláspontjával ért egyet, aki „lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját”. Az európai elveknek és gyakorlatnak megfelelően elvárható volna, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – Románia is elismerje és érvényesülni engedje a kisebbségi kollektív jogokat, melyek semmiképpen nem sértik az ország szuverenitását. Ami pedig az erdélyi, illetve székelyföldi magyarok jogállását illeti: ideje volna már, hogy Románia, eddigi többségi elvű, diktatórikus kisebbségpolitikáját felülvizsgálva, európai és demokratikus módon – végre – a leginkább érdekelt magyar nemzeti közösséget is megkérdezze saját sorsát és jövőjét illetően. Méltó volna, hogy a Ceauşescu-diktatúra bukásának 20. esztendejében – végre – a forradalmi változásokban meghatározó szerepet vállalt romániai magyarok viszonylatában is végbemenjen a demokratikus rendszerváltozás.
Mellékelt felszólalásában Tőkés László ehhez kérte az Európai Parlament támogatását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Székelyföld területi autonómiája tárgyában
Az ENSZ alapokmánya szerint az önrendelkezés joga minden népet megillet. Ez a másfél-két milliós erdélyi magyarságra is érvényes.
Két évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács helyi, véleménynyilvánító népszavazást szervezett Székelyföld területi autonómiájáról. A mozgóurnás referendumon – a mesterségesen gerjesztett magyarellenes propaganda ellenére – a megkérdezett 210.000 választópolgár 99 %-a igennel szavazott a kérdésre.
Legutóbb Székelyföld települési önkormányzatainak jelentős része újabb, teljes körű hivatalos népszavazást kezdeményezett. Az állami szervek és területi képviselőik, a prefektusok a székelyföldi magyarok békés, törvényes és demokratikus akaratnyilvánítását minden erővel gáncsolni igyekeznek. Kérem az Európai Parlamentet, Hans-Gert Pöttering elnök urat, hogy kövessék szoros figyelemmel a népszavazással kapcsolatos romániai fejleményeket, és vegyék védelmükbe a hatóság által fenyegetett önkormányzatokat.
Strasbourg, 2009. február 2.