»
2011. április 15. péntek
Lovagkeresztet kapott Tytti Isohookana-Asunmaa
2011. március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából, a külügyminiszter javaslatára, Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, a csángók érdekében kifejtett tevékenységéért, a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak nemzetközi szintű elismertetéséért és érvényesítéséért, valamint a kisebbségi autonómiakoncepció megvalósításáért végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseképpen, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Tytti Isohookana-Asunmaa asszonynak. A kitüntetést 2011. április 15-én a magyar külügyminisztériumban adták át, a laudációt Tőkés László európai parlamenti alelnök mondta.
A kitüntetést Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára adta át. A kormánypárti politikus szerint „a magyarok nagyon hálásak Tytti Isohookana-Asunmaa asszonynak a magyar-finn barátság érdekében kifejtett munkájáért”. Németh Zsolt három pontban foglalta össze, mi az, ami a finn személyiség tevékenységében fontos összetevője a magyar-finn barátságnak. „Elsősorban a moldvai csángókért végzett munkájáért vagyunk hálásak, hisz a csángók léte és nemléte szorosan összekapcsolódik a magyar nemzet létével és nemlétével. A csángó ügy tabukérdése volt a magyar-román kapcsolatoknak, amíg Tytti Isohookana-Asunmaa európa tanácsi jelentése kiszabadította a vitathatatlan kérdések tárgyköréből” – mondta Németh Zsolt felsorolva még a veszélyeztetett kisebbségekért végzett tevékenységét, illetve azt, hogy Finnország az erkölcsöt mindig a politikai cselekvés középpontjába helyezte. „Ha ezt a példát Magyarország nem is követte az elmúlt években, az új magyar kormány az erkölcsöt kiemelt szempontnak tartja külkapcsolataiban is, ami a magyar-finn barátságot még jobban megerősítheti” – jelentette ki Németh Zsolt.
Laudációja előtt Tőkés László megjegyezte, hogy Erdély is nagy barátjának tartja Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyt. Méltató beszédében az Európai Parlament alelnöke szólt arról, hogy a docens asszony már hazája kulturális minisztereként is kiemelt figyelmet szentelt a különböző kisebbségek, a kis népek és népcsoportok kultúrája megőrzésének és fejlesztésének.
Amint a laudációban elhangzott, Tytti Isohookana-Asunmaa Európa-tanácsi munkája során került kapcsolatba a csángókkal. 1999. júliusában felkereste a jelentősebb moldvai csángó településeket. Helyszíni tapasztalatait és következtetéseit egy nyolc pontból álló jelentésben fogalmazta meg. Fontosnak ítélte a csángók korrekt tájékoztatását arról, hogy milyen alapvető emberi jogok illetik meg őket. Szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomi liturgiában.
Az Európa Tanács Kulturális, Oktatási és Tudományos Bizottsága 2001 áprilisában elfogadta a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által elkészített jelentéstervezetet. Ennek alapján a Strasbourgban ülésező Parlamenti Közgyűlés 2001. májusában elfogadta az 1521/2001-es Ajánlást, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a csángó kultúra védelmében. Ez a dokumentum a maga nemében az első volt, amely egy európai fórumon ilyen kendőzetlenül és részletességgel mutatta be a csángó közösség valós helyzetét. Visszavonulva az aktív politikusi tevékenységtől, az Oulu-i egyetem tanáraként Tytti Isohookana-Asunmaa változatlanul megőrizte kapcsolatát a csángókkal. Rendszeresen felkeresi Csángóföldet, gyakori vendég a kisebbségek helyzetével foglalkozó szakmai rendezvényeken. 2003-ban a Csángó Kultúráért Díjjal tüntették ki.
Tőkés László szerint a Budapesten átadott kitüntetés is bizonyítja, hogy a magyarok – beleértve a csángókat is – „befogadták” Tytti asszonyt. „Az állami kitüntetés által nyújtott elismerés mellett létezik a megbecsülésnek egy másik formája is, ez pedig az a lelki közösség, amely az évek során a védtelen csángók és az ő finnországi, európai védelmezőjük, gondviselőjük között kialakult” – mondta az EP alelnöke, majd azzal zárta gondolatait, hogy Tytti Isohookana-Asunmaa munkája alapján joggal tisztelhetünk benne egy igazi európait, mert a veszélyeztetett közösségeket és kultúrákat nem elég csupán nagy szavakban éltetni – amint Európában is sokan megelégszenek ennyivel –, hanem tenni, cselekedni is kell megmaradásunkért. „Tytti asszonnyal együtt mi is csak ekképpen válhatunk igazán európaiakká” – mondta Tőkés László elismerve azt is, hogy e budapesti kitüntetés az értékek helyükre kerülését szolgálja.
Tytti asszony Petőfi Sándor és Ady Endre finnre átültetett szavaival köszönte meg az elismerést, majd megjegyezte, hogy munkája bizonyos szempontból félbemaradt. „Ez a kitüntetés arra fog emlékeztetni, hogy a csángókat sikerült szélesebb körben is megismertetnem a világgal” – mondta a kitüntetett, majd arról beszélt, hogy nagyon vágyik eljutni olyan csángó falvakba, ahol az iskolákban magyar nyelvet oktatnak, és hogy ebben ő is részt vegyen. „Szeretnék minden jót kívánni Magyarországnak és Erdélynek is. Köszönöm szépen" – zárta magyarul köszönetét a finn személyiség.
Budapest, 2011. április 15.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Fotó: Hornyák Dániel
Fotó: Hornyák Dániel
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről