120 évvel ezelőtt halt meg a „magyarok Mózese”

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében 2014. március 23-án, a nagyvárad-olaszi református templomban Kossuth Lajosra emlékeztek, halálának 120. évfordulója alkalmából.

A templomi emlékünnepély istentisztelettel kezdődött, melyen Tőkés László olaszi lelkipásztor, EMNT-elnök hirdette Isten Igéjét. Az 1848–49-es szabadságharcról és forradalomról is megemlékező prédikációjában Tőkés László kifejtette: amikor Kossuth Lajost „a magyarok Mózesének” nevezzük, akkor ugyanabban a történeti kontextusban gondolkodunk, amelyben Petőfi Sándor gondolkodott a „magyarok Istenének” említésekor a Nemzeti dalban. Petőfi sorai azt igazolják, hogy a forradalom napjaiban a magyarok sajátjuknak érezték a szabadító Istent, akit bármely nép sajátjának érezhet. Tőkés László ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szabadság több mint a jogok puszta birtoklása. A felolvasott Igére utalva kifejtette: Isten emberek és nemzetek sorsát bízta a pásztorokra, azaz a nép vezetőire, az embereket viszont könnyű félrevezetni. Csak rajtunk múlik, hogy megismerjük-e a jó pásztor hangját, vagy hagyjuk, hogy megtévesszenek bennünket a „báránybőrbe bújt farkasok”.

Az igehirdetést követően Tőkés László több aktuális kérdésre hívta fel a gyülekezet figyelmét. Az újra aktuális Ady-központ ügyére utalva rámutatott arra, hogy egy olyan „törpekorban” élünk, amelyben az emberek vezetői, nemhogy adnának a népnek, hanem kifosztják a nemzetet. Másrészt hangsúlyozta: folytatni kell a rendszerváltozást, és magyar állampolgárokként április 6-án azért kell szavazzunk, hogy Magyarországon soha ne jöjjön vissza a posztkommunista rendszer.

Az emlékünnepély második részében Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke köszöntötte a gyülekezetet és a meghívott vendégeket, köztük dr. Velkey Ferenc egyetemi docenst, debreceni történészt és Jantyik Zsolt derecskei alpolgármestert, a Debreceni Művelődési Központ igazgatóját. A Nagyváradi Asszonykórus és Gál Annamária színművész alkalomhoz illő dalokkal, illetve szavalattal örvendeztette meg a jelenlévőket.

Velkey Ferenc Kossuth Lajos – a „magyarok Mózese” című előadásában kifejtette: Kossuth 1848. március 15-én lépett először fel az egész magyar nemzet nevében, amikor egyhangúan megszavazták a pozsonyi országgyűlés Bécsbe utazó delegációja szóvivőjének. Ekkor vált a magyarok hiteles vezetőjévé, akit Pest és Pozsony egyaránt elfogadott. Kossuth az Istennel való szövetség pillanataként éli meg a momentumot – derül ki feljegyzéseiből. Széchenyi István naplójában prófétaként emlegette Kossuthot, és úgy írt róla, mint a nemzet hivatalos közakaratának megtestesítőjéről.

Velkey Ferenc előadásában hangsúlyozta: sehol Európában nem volt arra példa, hogy mindazt a változást, amit a forradalmárok az utcán kivívtak, az országgyűlés máris törvényesíteni tudja. Mindebben a rendkívüli tehetséggel megáldott Kossuth Lajosnak óriási szerepe volt, mint ahogy abban is, hogy megszülethetett a modern Magyarország.

A Kossuth Lajos halálára emlékező templomi ünnepély végén Tőkés László mondott köszönetet a közreműködőknek; az esemény a Himnusz eléneklésével zárult.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Bihar megyei sajtószolgálata