Mint ismeretes, a 17. cikkely megfogalmazásában az Európai Unió „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tart fenn az egyházakkal és vallási szervezetekkel vagy közösségekkel, valamint a humanista és világnézeti szervezetekkel a tagállamokban, továbbá elismeri identitásukat és az európai építkezéshez való különleges hozzájárulásukat.

   Az eszmecserét Sophie In't Veld holland liberális EP-képviselőasszony, a Platform elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, szervezetüket 2004-ben alapították, és kitűzött céljuk Európa szekuláris jellegének erősítése, az állam és egyház egyértelmű és határozott szétválasztása. A holland liberális képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót egy szekuláris közösségként hozták létre. Az európai intézményeknek az Unió valamennyi polgárát kell képviselniük, felekezeti hovatartozásuktól és világi nézeteiktől függetlenül. Ezért Sophie In't Veld felszólította Jerzy Buzeket, az EP elnökét, hogy kiegyensúlyozott párbeszédet folytasson mindkét féllel.

Buzekelnök beszédében kiemelte, hogy az Európai Unió az értékek közössége, valamint hogy a vallás és a filozófia mindig is meghatározó szerepet játszottak európai társadalmunk életében. Az európai intézményeknek azonban nem a vallási és a filozófiai nézeteknek a körülhatározása és szabályozása a feladata – ez nemzeti hatáskör –, hanem a szubszidiaritás, a hagyományok, az egyéni jogok és a sokszínűség tiszteletben tartása. Ez teszi erőssé Európánkat, jelentette ki az EP elnöke. Buzek leszögezte: éppen ezért nem az állam és egyház szétválasztását, hanem mindkettő autonómiáját kell biztosítanunk. Az Unió mindezt képviseli, gyökerei a kereszténységbe és a felvilágosodásba nyúlnak vissza. A hit magányügy, melynek azonban közösségi vetülete is van. Hazájának, Lengyelországnak múltját idézve Buzek kiemelte, hogy a totalitárius rendszerek mindig is az egyéni jogok megtagadására törekszenek, míg az Unió alapértékként tartja számon és tiszteletben minden polgára emberi méltósághoz és szabad választáshoz való jogát.

   Az EP erdélyi alelnöke Buzek elnök gondolataival egyetértve hangsúlyozta, hogy szabadságharcosként és egyházi vezetőként kettős kisebbségben élte meg a totalitárius kommunista rendszer ateista ideológiára épülő elnyomását. A diktatúra körülményei között a vallás és az egyház építő és megtartó tényezőként határozta meg életét és közösségének sorsát, mutatott rá a volt temesvári lelkipásztor, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában első ízben Erdélyben mondták ki a vallásszabadságot az 1586-os Tordai Diétán. Tőkés László kiemelte: ennek a toleranciának a szellemét és hagyományait közössége megőrizte és tiszteletben tartja mind a mai napig. Ez a szellemiség kellene, hogy vezéreljen közös európai jövőnkben, zárta hozzászólását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke.