2011. július 14. csütörtök
Send this article Print this article

Kétirányú mobililtást a felsőoktatásba!

Szerdán, 2011. július 13.-án, az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottságának (CULT) ülésén mutatkoztak be a soros lengyel EU-elnökség illetékes miniszterei és számoltak be a szaktárcák által meghatározott elnökségi prioritásaikról.



   Katarzyna Hall közoktatási miniszter elsődlegesen az oktatási intézmények modernizálásának fontosságát, valamint a mobilitási programok minden oktatási szintre való kiterjesztését és erősítését hangsúlyozta. Ennek keretében azon készségek elsajátításának az elősegítését és a tagállamok közötti kölcsönös elismertetését emelte ki, melyek elengedhetetlenek a diákok sikeres nemzetközi cseréjéhez – ezen belül is a nyelvoktatást –, különleges hangsúlyt fektetve a kevésbé használt nyelvek elsajátítására, és arra, hogy a szomszédos tagállamok egymás nyelveit is oktassák. A miniszterasszony szerint olyan uniós programok kifejlesztésére is szükség van, melyek nem csupán oktatási intézményeknek, hanem ifjúsági szervezeteknek is támogatást nyújtanak.
   Barbara Kudrycka tudományügyi és felsőoktatási miniszter a felsőoktatás és a Bolognai rendszer újragondolását és reformját szorgalmazta, valamint azt, hogy az olyan uniós programokat, mint például az Erasmus-program, a felsőoktatás minden szintjére terjesszék ki, lehetővé téve ezáltal, hogy az ezekkel járó előnyök a magiszteri és a doktori képzésben részt vevők számára is elérhetővé váljanak. Azt is elsődleges célként emelte ki, hogy a felsőoktatási intézmények nyissanak a gazdasági élet, a civil szféra, valamint az adott régió irányába, és pozitív, innovatív és együttműködő szellemben járuljanak hozzá közösségeik fejlődéséhez. Fejleszteni kell a mobilitást elősegítő programokat és lehetőséget kell teremteni arra, hogy minél többen részt tudjanak venni külföldi tanulmányutakon és részképzésekben − mondotta a miniszter, leszögezvén, hogy az Unió egyik fő feladata a közeljövőben egy olyan rendszer kidolgozása, mely által az egyes tagállamokban megszerzett oklevelek, tudás és készségek összehasonlíthatóvá és elismerhetővé váljanak.
   Doris Pack elnökasszony arra mutatott rá, hogy a Bolognai rendszer reformja kiemelt prioritása kell hogy legyen az elkövetkező időszaknak, hiszen a három éves alapképzés bevezetése nem mindenütt vonta maga után a tananyag és a módszertan átalakítását, s ezáltal felemás helyzetet idézett elő. Egyetértett azzal, hogy az oktatási programoknak nyitniuk kell a keleti és a déli partner-országok irányába, mindazonáltal azt a szomorú tényt sem szabad szem elől téveszteni, hogy rengeteg olyan felsőfokú végzettségű fiatal telepedett át a nyugat-európai országokba, aki tudásánál, képesítésénél és tehetségénél messze alul maradó munkát kénytelen végezni.
   Tőkés László erdélyi képviselőnk örömmel köszöntötte az újan hivatalba lépett lengyel elnökség minisztereit, és elismerését fejezte ki aziránt, hogy a lengyelek is ugyanazzal a lendülettel indították féléves munkájukat, mint amely a megelőző magyar elnökség tevékenységét jellemezte. A város szülöttjeként büszkeséggel idézte fel, hogy Báthory István néhai erdélyi fejedelem 1581-ben éppen Kolozsváron alapította meg szülőhazája első egyetemét, majd utóbb, immár lengyel királyként új hazájában is egyetemet alapított – Vilnában.
  
Az európai felsőoktatás időszerű – napirendi – kérdésére rátérve, az ezen a téren is súlyos válsággal, a kommunizmus visszahúzó örökségével küszködő kelet-közép-európai országok felzárkózásának a fontosságát, – a fejlett Nyugat és a leszakadt keleti térség egyetemi oktatási rendszerének a kiegyensúlyozását hangsúlyozta. A romániai helyzetet hozva fel példaként, elmondta, hogy a román kommunista diktatúra 1959-ben felszámolta volt a kolozsvári magyar egyetemet, amelynek pótlására 1989 után az erdélyi történelmi egyházak Nagyváradon, illetve kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszínnel két új egyetemet hoztak létre.
   Az Unió által népszerűsített mobilitás vonatkozásában Tőkés László komoly fenntartásainak adott hangot, tekintettel arra, hogy a keleti térség ifjúsága – köztük igen sok képzett szakember –, a válság elől menekülve, nagy számban hagyja el szülőföldjét. Romániából például az elmúlt két évtizedben több mint kétmillióan távoztak nyugatra, munkavállalás vagy továbbtanulás céljából – mondotta az EP alelnöke –, úgyhogy a kívánatos az volna, hogyha az Unió a kétirányú mobilitás kialakítását segítené elő és támogatná.
   Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter a kultúra és az oktatás szervesebb összekapcsolását, valamint a kultúrában rejlő gazdasági lehetőségek jobb kiaknázását emelte ki, továbbá a kulturális örökség digitalizálásának a fontosságát hangsúlyozta, egy Európai digitális könyvtár létrehozását indítványozva.
Adam Giersz turisztikai- és sportminiszter a sport integritásának megőrzését, a korrupció és a dopping elleni harc hatékonyabbá tételét, valamint a sportpolitika továbbfejlesztését szorgalmazta, egyben a sport rendkívüli fontosságú gazdasági vetületeire is rámutatva.
   A CULT-Bizottság délutáni ülésén közmeghallgatásra kerül sor az Unió audiovizuális politikájának témakörében, míg holnap délelőtt három olyan jelentésről és véleményről fognak szavazni (Az Európai iskolák rendszere, Új készségek és munkahelyek menetrendje és A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja), melyekhez Tőkés László képviselő és munkatársai is több módosító indítvánnyal járultak hozzá.

Brüsszel, 2011. július 13.
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010