„Ismerj meg, Európa!” – mondta megnyitó beszédében Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatója. „Beszédes, hogy ma, május 9-én, az Európa-napon mi egy erdélyi magyar együttessel tisztelgünk magyarságunk és erdélyiségünk előtt. Különösen fontos ez az erdélyi magyaroknak, akik több évtizedes megpróbáltatások ellenére hűek maradtak mind magyarságukhoz, mind pedig európai hagyományaikhoz. A magyar nemzet kulturális kincsei Európa kultúráját gazdagítják” – zárta szavait a kulturális központ vezetője.

Köszöntőjében Tőkés László üdvözölte az együttest, amely a hagyomány és a modernitás jegyében a rockzene univerzális nyelvén viszi hírünket a magyar folklórkincs dallamaival gazdagított dalaival. A TransylMania tehát „nagykövetünk” a világban, mint ahogy itt Brüsszelben is, ahol a magyar kultúra „nagykövetségén” képviselik nemzeti műveltségünket. A mai Európa-napon megvalósul az „Unió, Erdéllyel” európai jelmondata” – folytatta beszédét az EP-képviselő, hiszen a zenekart immár nemcsak az erdélyi és a magyarországi színpadokon, de a nyugat-európai helyszíneken is meg lehet hallgatni, utalva arra, hogy az erdélyi poprock-együttes Ausztriában, Németországban, Angliában és Írországban is fellép. A TransylMania eddig megjelent lemezeinek címei is beszédesek, jól jellemzik erdélyi élethelyzetünket, küzdelmünket a közösség megmaradásáért, a népességfogyás és az elvándorlás megállításáért.

Tókos Imre, az együttes gitárosa és szóvivője a koncert kezdete előtt megköszönte Tőkés László meghívását, Vitézy Zsófiának és munkatársának, Bucz Júliának, valamint Szilágyi Zsoltnak a szervezésben és előkészítésben végzett munkáját.

A közönség közel két órán keresztül élvezhette Tasi Nóra és Fehérvári Péter (ének), Sárosi Péter (billentyű), Vitéz Gáspár Álmos (hegedű), Karácson Zsolt (dob), Melkuhn Róbert (furulya) Tókos Imre (gitár) és a zenekar-alapító Cseresznyés Szilamér (basszus) muzsikáját. Akik megszólaltatták többek között a Repülj, madár, repülj, a Bonchidai menyecskék, a Jobb otthon, a Régi magyar áldás, az Ez a világ című ismert dalaikat, zárásként pedig természetesen elhangzott a Legyen úgy, mint régen volt.