A rendezvény aktualitását az adta, hogy a krími válság nyomán kialakult helyzetben szinte egyáltalán nem foglalkoznak az őshonos közösségek jogaival. Mint ismeretes, márciusban Oroszország elfoglalta a dél-ukrajnai krími köztársaságot azzal az ürüggyel, hogy megvédje az ott többségben – adatok szerint mintegy 65%-ban – élő orosz kisebbség jogait.

   Tőkés László EP-képviselő megnyitó beszédében az ukrajnai kisebbségek ügyének fontosságát emelte ki, mivel nemzetközi színtéren „a geopolitikai érdekek árnyékában a milliós nagyságrendű etnikai közösségek ügye jobbára elsikkad”. A Szovjetunió történelmében tragikus fejezetként említhető, hogy a krími tatárok, a „népi németek” és a kárpátaljai magyarok millió váltak a deportálás, a kényszermunka és a bolsevik terror áldozataivá. Az erdélyi magyarok európai képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogfosztott kisebbségi közösségek folyamatos pusztulása most is tetten érhető, ugyanis a kárpátaljai ruszinok, románok, bolgárok és magyarok helyzetekorántsemrendezett.  Még a kisebbségi nyelvtörvény körüli viták is csupán a felszínt jelzik. A nemzeti kisebbségek cselekvő alanyai és nem eszközei kell, hogy legyenek a rendezésnek – mutatott rá Tőkés László. Jogaik tiszteletben tartása és a közösségi önrendelkezés lehetőségének biztosítása jelentheti a tartós stabilitás garanciáját – szögezte le az erdélyi EP-képviselő.

   Vytautas Lansdbergis litván néppárti EP-képviselő, aki meghatározó vezéralakja volt a demokratikus Litvánia megteremtésének, a Krím-félsziget elfoglalását, a népszavazásnak nevezett politikai színjátékot és a krími tatárok megfélemlítését a háború új formájának nevezte. Ha Oroszország felrúgja a nemzetközi együttműködés alapvető szabályait, akkor nélküle kell a nemzetközi intézményeket működtetni – mondotta. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös, tudatosan felelősséget kell vállalnia abban, hogy a Krím-félsziget helyzete visszatérjen az orosz bevonulás előtti állapotba. „Ne engedjük a tatárok elleni második népirtás megvalósítását” – zárta szavait Landsbergis.

   A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László megtisztelőnek nevezte, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltozás két olyan legendás hírű személyisége – Tőkés László és Vytautas Landsbergis – mellett tarthat előadást, mint akik Lech Walesához és Václav Havelhez hasonlóan sokat tettek a szabadságért. A kárpátaljai magyarság demokratikus jogállamban akar élni, hasonlóan az ezért véráldozatot is hozó ukrán néphez. Utalva a nyelvtörvény körüli vitákra, kiemelte, hogy az új hatalomnak voltak olyan intézkedései, melyek nem a jogállamiság irányába mutattak. Egy demokratikus és európai nyelvtörvény stabilizáló erővel bírna – mutatott rá Brenzovics. Ukrajnának nem szabad a nacionalizmus mocsarába süllyednie; az EU vezetőinek, hasonlóan az új ukrán vezetéshez, nagy a felelőssége az európai út megvalósításában. „Kérem Önöket, hogy segítsenek bennünket Európához tartozni” – zárta szavait a kárpátaljai magyarság képviselője.

    „Mit tudok ehhez hozzátenni? Brenzovics úr már mindent elmondott, amit akartam” – kezdte beszédét Nadiya Tsok, Ukrajna EU-s képviseletének helyettes vezetője. Örömmel jelentette be, hogy ma az Európai Bizottság és Ukrajna közös szakértői bizottságot hozott létre, amely az Unióhoz való felzárkózás konkrét szakmai hátterét fogja kidolgozni – jelezte Tsok. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén külön kell választani a krími helyzetet az Ukrajnában élő más kisebbségek helyzetétől.  A világ határozott választ kell, hogy adjon a Krím-félsziget oroszok általi elfoglalására, mert ha nem, fennáll a hasonló lépések folytatásának veszélye. A helyettes vezető kijelentette: az Ukrajnán belüli kisebbségek helyzetét az EU-integráció összefüggésében kell rendezni, így a hatóságok a nyelvtörvényt továbbra is életben tartják. Ezzel egy időben viszont komoly kihívást jelent az országban élő, az elmúlt hetven évben eloroszosított állampolgárok helyzete, ők ugyanis lojális állampolgárai Ukrajnának, de csak oroszul beszélnek. „Ukrajna jövője csakis Európában képzelhető el” – mondta Tsok.

    „A nemzetközi jog világos megsértésével állunk szembe” – mondotta Niccolo A. Figa-Talamanca, a Nincs Béke Igazság Nélkül Szervezet (No Peace Without Justice) főtitkára. Ukrajnának büszkén kell vállalni, hogy egy többnemzetiségű, többvallású állam, „az országnak tenyerén kell hordoznia kisebbségeit, megmutatva, hogy házon belül lehet európai választ adni az orosz agresszióra”, mondotta végezetül.

    Olena Prystayko, az ukrán agytrösztök brüsszeli képviselője azt mondta, hogy komolyan kell venni a veszélyt, ugyanis az orosz expanziót az orosz belpolitikai instabilitás okozza, és Putyin az expanziós politikájával tulajdonképpen a hatalmát akarja megerősíteni és legitimizálni. Ukrajna integritását biztosítani kell, az orosz energiafüggőségét csökkenteni, és a korrupciót, illetve az általa okozott belső káoszt megszüntetni.

    Zárszavában Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdés kezelésében a jelenlegi globalista internacionalizmus, amely időnként az Unió közönyében is tapasztalható, ugyanolyan káros lehet, mint az egykori kommunista internacionalizmus, az uniformizáló, nemzeti sajátosságokat megszüntetni kívánó hatásával.  „Köszönöm az UNPO-nak, hogy velünk együtt eddigi küldetésének megfelelően most is fellép a védelem nélküli népek és nemzetiségek érdekében. A jövőben is segítő partnere maradok Önöknek” – zárta a konferenciát az erdélyi képviselő.