Ezt megelőzően Doris Pack bizottsági elnök a napokban eltávozott Vaclav Havelről emlékezett meg, a Bizottság pedig egy perc néma főhajtással adózott a volt csehszlovákiai, csehországi államfő emlékének.
  Szintén napirend előtt szólalt fel Hannu Takkula finn képviselő, amikor is a múlt héten meglátogatott Schmitt Pál államelnöknek, a CULT Bizottság, illetve az Európai Parlament volt alelnökének személyes üdvözletét adta át a tanácskozás résztvevőinek.

   Reding asszony előterjesztésében, az Európai Bizottság és a CULT-bizottság jövő évi tevékenysége vonatkozásában – egyebek mellett – kontinensünk közös múltjáról szólt. Az európai totalitárius rendszerekről való megemlékezés nélkül a jövőt sem építhetjük, és az integráció folyamata sem lehet teljes. Elsőrendű fontosságú az, hogy milyen üzenetet közvetítünk az ifjú nemzedékeknek. A történelmi valóságot tiszteletben kell tartani, és minden fajta "atrocitást" el kell utasítani – függetlenül az ideológiai, politikai hátterüktől. Meg kell tanítanunk a fiataloknak, hogy minden olyan rezsim, amely lábbal tiporja az emberi jogokat, elítélendő. A kelet-közép-európai országok polgárai által megszenvedett totalitárius rendszerek elítélésének intézményes szinten kell megtörténnie, s ebből a szempontból kiemelkedően fontos az Európai Történelem Házának létrehozása – mondotta az európai biztos.

   Tőkés László EP-alelnök, a kulturális bizottság tagja felszólalásában megemlékezett arról, hogy huszonkét évvel ezelőtt Temesvár – elsőként Romániában – éppen ezen a napon vívta ki szabadságát. Az országhatárok Ceauşescu bukását követő megnyitásának örömét felidézve, rámutatott, hogy az addigi "proletár internacionalizmus" ekkor alakult át "európai szolidaritássá". Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a Berlini Fal örökségeként mindmáig létezik egy "virtuális, mentális vasfüggöny", amely Kelet- és Közép-Európa polgárait továbbra is elválasztja más uniós polgártársaiktól. A volt kommunista országok lakosai nem igazán érzik magukat "európai polgároknak" – és végképpen nem érezhetik magukat annak azok a cigány közösségek, illetve gyermekek, akiket a múlt hét végén Hannu Takkula kollégája, egy finn küldöttség élén, Nagyváradon és Bihar megyében, Karácsony ünnepe alkalmából meglátogatott – állapította meg erdélyi képviselőnk. A bizottsági ülés napirendjén szereplő "A Polgárok Európai Éve" (2013) témájához kapcsolódva, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a múltból örökölt korlátok lebontása elengedhetetlenül szükséges a volt vasfüggöny túlsó oldalán lévő országok tényleges integrációjához, ahhoz, hogy az ott élők is Európa teljes jogú polgárainak érezhessék magukat.

A bizottsági ülés második részében Tőkés László jelentéstevőként vezette fel Az európai felsőoktatási intézmények modernizálásáról szóló jelentéstervezetet, rávilágítva ennek főbb pontjaira és célkitűzéseire.

   A CULT-bizottság októberben döntött arról, hogy az Európai Bizottság 2011. szeptemberi, az európai felsőoktatási rendszerek modernizálására vonatkozó Közleménye alapján jelentést készít, és Tőkés László erdélyi képviselőnket bízták meg a jelentéstevői feladattal. A Bizottság közleményét követően az Európai Tanács november végén adta ki állásfoglalását ebben a témában.

  A jelentéstervezet elkészítése folyamatában Tőkés László számos, az ügyben érdekelt és érintett nemzetközi szervezet és intézmény képviselőivel egyeztetett. Eszmecserére került sor Adam Tysonnal, az Európai Bizottság illetékes igazgatóságának vezetőjével, Michael Gaebellel, az Európai Egyetemek Szövetségének osztályvezetőjével, valamint az Európai Diákok Egyesületének részéről Karina Ufert alelnökkel. Mindezen egyeztetések és megbeszélések nyomán elkészült egy olyan jelentéstervezet, amely nem csupán megerősíti és kiemeli a Bizottság Közleményének sarkalatos pontjait, hanem az európai felsőoktatási rendszert érintő gazdasági, demográfiai és társadalmi kihívásokra is rávilágít, és a felsőfokú oktatásnak a jövő tudásközpontú társadalma kialakításában játszott szerepét hangsúlyozza.

  A CULT-bizottság tervezett munkaüteme szerint a mai vitát január 24-én az elkészült jelentéstervezet vitája, majd február végén a szakbizottságon belüli szavazás követi. Az EP plenáris ülése – várhatóan – 2012 áprilisában tűzi majd napirendre a jelentés végső vitáját, valamint az erre vonatkozó végszavazást.