»
Történelmi pillanatnak lehettek részesei mindazok, akik jelen voltak a kolozsvári belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium épületei között helyet kapott Dávid Ferenc-szobor avatóünnepségén: az unitárius egyház régi álma valósulhatott meg azzal, hogy szobrot állíthatott első püspökének annak szülővárosában.
2019. augusztus 18. vasárnap
Tőkés László Kolozsváron a hitbéli összetartozásról beszélt
Leleplezték Kolozsváron Dávid Ferenc erdélyi reformátor, egyházalapító unitárius püspök egész alakos szobrát. A 2019. augusztus 17-i ünnepi eseményen jelen volt és felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.Történelmi pillanatnak lehettek részesei mindazok, akik jelen voltak a kolozsvári belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium épületei között helyet kapott Dávid Ferenc-szobor avatóünnepségén: az unitárius egyház régi álma valósulhatott meg azzal, hogy szobrot állíthatott első püspökének annak szülővárosában.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke ünnepi beszédében a vallásszabadság emlékéve – amelyet a 450 évvel ezelőtti tordai országgyűlés tiszteletére hirdettek meg tavaly – kiemelkedő ünnepének nevezte a szoborállítást. „Voltak idők, amikor a felekezeti szembenállás idegenített el egymástól bennünket. Államalapító Szent István király – közelgő – ünnepén azonban mindnyájunknak tudatára kell ébrednünk annak valóságára, hogy történelmi örökségünk közös, valamennyien ugyanannak a magyar keresztény törzsnek vagyunk a hajtásai és ágai. Erdélyi – magyar – történelmi egyházaink egy tőről, ugyanarról a gyökérről fakadnak, s ennek értelmében lehetünk egyaránt büszkék – példának okáért – az egyetlen magyar alapítású pálos rendre vagy éppen az egyedüli magyar eredetű vallási felekezetre, az unitárius egyházra – kimagasló értékű hungarikumaink és transzilvanikumaink sorában” – mondotta Tőkés László, majd hozzátette: a nemzetünket megosztó trianoni békediktátum évfordulóján ne csak etnikai úton keressük az egységet, hanem sokkal inkább a hitbeli összetartozás ökuméniája által, mert „a testvérek egyetértése virágoztatja fel a nemzetet” – Rotterdami Erasmus aranymondását idézve.
Dávid Ferenc történelmi személyiségét illetően Tőkés László rámutatott: a vallásszabadság erdélyi atyjának fő műve a tordai vallásbéke megteremtése volt. Erdélyben egymás vallásos meggyőződését tiszteletben tartották az emberek, a századok viszontagságai közepette pedig az ilyen eszmék tartották a lelket az erdélyiekben. A kegyetlen vallásháborúk és a vallási kizárólagosság korában belátták, hogy – amint Dávid Ferenc fogalmaz – „a hit kérdésében nem a hatóság kardjával, hanem az Ige igazságával és a Lélek szeretetével kell küzdeni”. Ő maga, valamint eszme- és kortársai „ezenképpen lettek útkészítői és előhírnökei a modern kori vallási és lelkiismereti szabadságnak, amelynek beigazolódására még évszázadokig kellett várni, s amelynek tényleges és teljes megvalósulása a poszt-nacionálkommunista Romániában, itt, a vallási tolerancia jobb sorsra érdemes erdélyi földjén és a keresztényüldözések sújtotta nagyvilágban mindmáig várat magára…” – állapította meg az EMNT elnöke, hozzátéve: „Merjük remélni, hogy a Magyar Országgyűlés példáját követve Románia és Európa parlamentje is méltó helyén fogja megörökíteni a vallásszabadság jeles napját.”
hírek
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak
2024. február 19. hétfő
Eszmecsere Trianonról Szegeden
2024. január 22. hétfő
Tőkés László és Nagy János megbeszélése
2024. január 12. péntek
KÖZLEMÉNY: A szeretet üzenete – az új esztendőre
2023. december 25. hétfő
Óévbúcsúztató – jókívánságokkal