»
2012. október 31. szerda
Tőkés László: nem történt meg az erdélyi egyházi közélet teljes megtisztítása
Még ma sem történt meg az erdélyi egyházi közélet teljes körű megtisztítása a kommunista rendszer örökségétől - mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, néppárti európai parlamenti képviselő a Szigorúan ellenőrzött életek című dokumentumfilm kedd esti budapesti bemutatója előtti sajtótájékoztatón. A Kabay Barna és Petényi Katalin által rendezett dokumentumfilm a kommunizmus terrorját megszenvedett erdélyi egyházak és magyar közösségek sorsát eleveníti meg. Ősbemutatóját idén nyáron, a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében tartották, a nagy érdeklődésre való tekintettel a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorra tűzte. A keddi bemutató díszvendége Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament néppárti képviselője volt, aki a Ceauşescu-rezsim bukását eredményező 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantójaként maga is megjelenik filmkockákon.
Tőkés László a filmbemutatót megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a rendezőpáros által végzett múltfeltárásnak aktuálpolitikai jelentősége van, annál is inkább, mivel „Biszku Béla és tettestársai Erdélyben is élnek még”. A valósághű történetírás azért is rendkívül fontos, mert segít feltárni a közelmúltat és megnevezni a kollaborálókat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi elöljárója arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlttal való őszinte szembenézés az egyházban, illetve a közéletben még mindig nem történt meg. "A rendszerváltás azért is bicsaklott meg, mert ez a folyamat nem ment még végbe” – mutatott rá, majd hozzáfűzte: ennek szerves része egy erkölcsi rendszerváltozás, amely az egyház megtisztulása nélkül nem valósulhat meg. A volt temesvári lelkipásztor szerint az egyházi embereknek két választásuk volt a pártállami időkben: vagy hitvallók, vagy együttműködők lettek, de közülük azok voltak többségben, akik "a hétköznapok hőseiként állták a sarat". A kollaboránsok közül azonban sokan még ma is az erdélyi közélet „magas polcain” helyezkednek el. Számonkérésüket az is késleltette, illetve késlelteti, hogy a romániai átvilágítási törvény csak 1999-ben született meg.
Petényi Katalin, az alkotás író-rendezője bevallása szerint a hatvanas évek óta figyelemmel kísérték az erdélyi magyarok elnyomását, és már belülről ismerték problémáikat, amikor, több mint húsz évvel ezelőtt a bőrükön is megtapasztalhatták a Szekuritáté módszereit. Beszélt arról is, hogy Márton Áron gyulafehérvári mártír püspök az újonnan feltárt dokumentumok és a román titkosszolgálat jelentéseinek tükrében jelenik meg a filmben. A Szigorúan ellenőrzött életek azt is bemutatja, hogyan építette ki a Szekuritáté Tőkés László és édesapja, Tőkés István teológia-professzor köré az ügynökhálózatot. A legközelibb barátok és a családba beépített informátorok ügynöki jelentésein, valamint a kortanúk visszaemlékezésein keresztül drámai erővel rajzolódik az az út, mely az 1989-es forradalom győzelméhez vezetett – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A filmművészeti alkotás a mai fiatalokat is meg akarja szólítani, ugyanis ők azok, akik számára tanúságként szolgálhat a minden szakralitásból gúnyt űző ateista korszak – mondotta Kabay Barna rendező-producer, aki megköszönte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MTA segítségét a film elkésztéséhez.
Budapest, 2012. október 31.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről