A percemberkék ideje lejárt

A VII. Partiumi Írótábor zárónapján, szombaton, 2010. július 3-án Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak.

Tőkés Lászlóezen alkalomból kiadott Nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Eljött az ideje annak, hogy a »perc-emberkék dáridója« véget érjen, és az építés korszaka elkezdődjön. A rendszerváltozással felérőmagyarországi kormányváltozás alapvetőmódon megteremtette ennek az előfeltételét.” (A Nyilatkozatot mellékeljük.) A nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a határon túlra szakadt magyarok is részeseivé válhatnak, mutatott rá erdélyi képviselőnk, ennek részeként viszont az elszámoltatás gyakorlatát a határon túlra is ki kell terjeszteni, amint azt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) korábban a kettős átvilágítás tárgykörében sürgette. Az EMNT elnöke emlékeztetett: az általa vezetett szervezet korábban egyfelől a román parlament által elfogadott, ám alkotmánybírósági segédlettel elkaszált átvilágítási törvény önkéntes alkalmazását tartotta az erdélyi magyar közösség számára helyénvalónak, melynek értelmében a volt kommunista nómenklatúra tagjai nem vállalhatnának közszerepet. Másfelől felhívással fordultak a magyar kormány illetékeseihez, hogy a szocialista-liberális kormányzat, illetve határon túli partnereiknek a klientúraépítést szolgáló támogatáspolitikáját is vizsgálják ki az elszámoltatás során, hiszen, fogalmazott az EP-képviselő, a határok fölötti egységes nemzetpolitika szellemében számunkra nem lehet mindegy, hogy a magyarországi adóforintok milyen úton, milyen ellenőrzés mellett, milyen célra költődtek.

A „pénzeltérítés”jellegzetes példájaként az „Ady-központ” néven elhíresült ügyet emelte ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) volt püspöke. Mint ismeretes, a 2002-ben színre lépett szocialista-liberális kormány – többek között Medgyessy Péter miniszterelnök, Kiss Elemér kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke személyes érintettségével –, valamint bihari klienseik és cinkosaik – Mudura Alexandru nagyvállalkozó, Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő, Földes Béla, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke, illetve Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke – segítségével meghiúsították a Széchenyi-Terv keretében, Érmindszentre, Ady Endre szülőfalujába tervezett Termálfürdő és irodalmi zarándokhely megvalósítását, és a KRE kedvező módon elbírált, erre irányuló pályázata 320 millió forintnyi összegének önkényes eltérítésével egy, az eredeti rendeltetésétől idegen építmény felhúzásához nyújtottak segédkezet. Megjegyzendő: a bihari RMDSZ-vezetők, valamint a sajtóhíradások szerint a Kulcsár-ügyben is érintett Mudura Alexandru üzletember (Medgyessy Péter volt miniszterelnök jó barátja) által alapított Mecénás Alapítvány azóta sem volt képes befejezni a Nagyváradra „áthelyezett” Ady Endre Kulturális Központot, a költőóriás nevével visszaélve csupán egy születésnapi zsúrokra és bálokra használt konferenciaépületet hozott tető alá (amint a mellékelt fényképek is tanúsítják).

Az EP-képviselő hangsúlyozta: mindez nem csupán politikai, kormányzati kérdés, hanem nemzeti és kulturális ügy is. Az egészséges Ady-kultusz ápolása kiemelt feladat, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület minden évben Ady-zarándoklatot szerveznek a költő szülőfalujába, és állhatatos munkájuk eredményeként nemrégiben egy egész alakos Ady-szobrot kaptak ajándékba Budapestről, melyet a szellemóriás emlékét őrző érmindszenti múzeum kertjében állítnak fel folyó év során. Túl a kulturális és nemzeti dimenziókon az Ady-kultusz ápolása továbbá Érmindszentnek is létérdeke, jelentette ki Tőkés László: Ady szülőfalujában alig érzékelik, hogy az Európai Unióhoz tartoznak, épp ezért a kivizsgáláson és a felelősség megállapításán túlmenően feltett szándékuk az eredeti érmindszenti terv megvalósítása – „Ady Endre szülőfalujának, valamint szülőhelye szórványvidékének, a szilágysági és érmelléki régiónak a szociális és nemzeti felemelése és felvirágoztatása távlatában” – mondta a püspök.

L. Simon László, az országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke közölte: nemrégiben hoztak létre egy albizottságot, amelynek épp az a feladata, hogy az elmúlt nyolc év visszásságait, korrupciós ügyeit feltárja, így többek között az MTV-székház körüli furcsaságokat, a meg nem valósult Design Terminál ügyét, az Erkel Színház bezárását stb. A fideszes képviselő ígéretet tett arra, hogy javasolni fogja ezen albizottságnak, vegyék fel a kivizsgálandó ügyek közé ezt is. L. Simon meglátása szerint az Ady-központ „eltérítése” már nem csupán kulturális, hanem magasabb szintű problémát jelez, épp ezért Papcsák Ferenc miniszteri biztos figyelmébe is ajánlja, mert „minden olyan ügy nyilvánosságát meg kell teremteni, ami a klientúraépítést szolgálta”, jelentette ki.

A kétharmados többség a korábban kultúrpolitikai szakértőként nevet szerző költő szerint új nemzetpolitika kialakítását is lehetővé teszi. Ennek az irányát világosan jelöli az állampolgárság kiterjesztését célzó törvénymódosítás, valamint a „Trianoni Emléktörvényként” emlegetett nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel, amelyet tizenkét nyelvre fordítottak le, és többnyelvű kiadásban juttatják el minden fontosabb helyre, hogy mindenki számára világossá válhasson: az európai jogszabályokat nem sértve történik a határok fölötti nemzetegyesítés.

Újságírói kérdésre L. Simon tisztázta: a Kulturális Bizottság nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal, ők csupán felgöngyölítik az ügyeket, és jelzik a bíróságnak, ha törvénysértésekre derül fény. A határon túlra jutó pénzek esetében még összetettebb a kérdés, hiszen más ország területén lévő szervezetekről van szó, illetve, jegyezte meg a fideszes bizottsági elnök, az is előfordulhat, hogy „papíron” minden teljesen rendben van. A jelenlévő újságírók több érzékeny ügyet is felvetettek az Ady-kultusz kapcsán, így többek között az ortodox tulajdonba visszakerült Ady Múzeum („Mülleráj”) helyzetét, a nagyváradi Léda-ház romosodását stb. Ezek kapcsán L. Simon jelezte, hogy a szellemi értékek kisajátítása ellen fellépni nem kormányzati feladat, a kormányzat annyit tehet, hogy a szellemi műhelyeket erősíti, illetve kiemelt helyen kezeli a kulturális örökség védelmét. Magasabb szintű, kormányközi párbeszédre is szükség van az elszakított területeken lévő épített örökségünk védelme érdekében, állapította meg a fideszes képviselő, további példaként a csucsai kastélyt hozva fel.

Az írótábor résztvevőjeként jelen lévőCsép Sándor televíziós szakember az Erdélyi Televízió megalapítása körüli visszásságokra hívta fel a Kulturális Bizottság elnökének figyelmét. Bőségesen adatolt beszámolója alapján egy másik, több százmilliós nagyságrendű támogatás furcsán alakuló sorsába nyerhettek betekintést a résztvevők, akik a meghirdetett program alapján az előadásokra gyűltek be.

Az előadások a sajtótájékoztatóután el is kezdődtek: Tőkés LászlóEP-képviselőTrianon gyógyításáról tartott programadó előadást, L. Simon László a magyar kultúra mai helyzetéről adott átfogó áttekintést. Ehhez minden ismerete megvan, emelte ki Demeter Szilárd, aki L. Simon László A római szekér című, kultúrpolitikai írásokat egybegyűjtő kötetét ismertette. Méltatásában Demeter L. Simon problématérképét „irigyelte”, hiszen, mint mondta, Erdélyben a demokráciadeficitnél csak a tudásdeficitünk nagyobb. Ezt követően Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke tartott vetítéssel egybekötött előadást az egyházi művészet és szakralitás témakörében, majd L. Simon László mutatta be Demeter Szilárd Lüdércnyomás című, frissen megjelent prózakötetét, amely kettős kiadásban – a kolozsvári Erdélyi Híradó és a budapesti Ráció Kiadó gondozásában – jelent meg. Az említett kiadók közötti együttműködés egyik kezdeményezőjeként L. Simon a könyvkiadás és könyvterjesztés áldatlan állapotára, valamint a könyvcsere-program megszűnésére hívta fel a figyelmet, melynek következtében az elszakadt nemzetrészek irodalmi újdonságairól nagyon nehezen értesülhetnek a nem szakmabéli anyaországi olvasók.

A rendezvény díjátadással zárult, a VII. Partiumi Írótábor nagydíját Dr. Bertha Zoltán magyarországi kritikus vehette át.

Nagyvárad, 2010. július 4.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

N Y I L A T K O Z A T

„Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk”
(Ady Endre)

Eljött az ideje annak, hogy a „perc-emberkék dáridója”véget érjen, és az építés korszaka elkezdődjön. A rendszerváltozással felérő magyarországi kormányváltozás alapvető módon megteremtette ennek az előfeltételét. A határokon átívelő nemzetegyesítés – a nemzeti összetartozás és együttműködés – programja keretében mi, határon túlra szakadt magyarok is részeseivé válhatunk a nemzetpolitikai rendszerváltozásnak.

Ennek részeként javasolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége, hogy az új nemzeti kormány az elszámoltatás gyakorlatát a határon túlra is terjessze ki, hiszen „az elmúlt nyolc év támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor a közösségépítés helyett az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta” (Nyilatkozat, 2010. május 25.)

Ennek jellegzetes eseteként ajánljuk a második Orbán-kormány különleges figyelmébe a Széchenyi-Terv keretében, Érmindszentre tervezett Ady-Központ meghiúsításának ügyét, mely közel egy évtized után törvényes kivizsgálást és jogi, anyagi és erkölcsi jóvátételt igényel.

Amint az közismert, a 2002-ben színre lépett szocialista-liberális kormány bihari kliensei és cinkosai igénybevételével, törvényellenes módon gátat vetett az Ady Endre szülőfalujába tervezett Termálfürdő és irodalmi zarándokhely megvalósításának, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kedvező módon elbírált, erre irányuló pályázata 320 millió forintnyi összegének önkényes eltérítésével egy, az eredeti rendeltetésétől idegen építmény felhúzásához nyújtott segédkezet. (A botrányos ügyre vonatkozó dokumentációt mellékeljük.)

Külön is említésre érdemes, hogy a hatalmi segédlettel és homályos gazdasági-politikai összefonódások révén Nagyváradra átirányított beruházás részleges elkészülte óta az Ady Endre megszentelt nevével legitimálni próbált objektum falai között egyetlenegy, a Költő nevéhez fűződő kulturális eseményre sem került sor. Amint az előre látható volt, az Ady Endre nevének lejáratására alkalmas központot elsősorban a Széchenyi-pályázatot kisajátító Bihar Megyei RMDSZ és annak klientúrája használja; a konferenciaterem hakniktól hangos, a váradi magyar pártelit tagjai itt tartják születés- és névnapjaikat, fényűző báljaikat, és ide telepítették egyes szolgáltatásaikat.

„Hazamegyek a falumba”– írja Ady Endre. Nem mehet.

„Engem az én falum vár”– írja Érmindszentről szóló versében. Hiába várja.

Szülőhelyét és vidékét népünk új urai az elrománosított „magyar ugar” régi nyomorában tartják, oly módon, hogy a Költő minden bizonnyal „forog a sírjában”.

Mindezek ismeretében a széles nyilvánosság előtt ezúton szorgalmazzuk az érmindszenti Ady-zarándokhely ügyének a haladéktalan kivizsgálását, valamint az eltérítésében résztvevők felelősségének a megállapítását.

Támpontként a következők érintettségét említhetjük:

1. Magyarországi – volt – kormánytisztviselők
Medgyessy Péter miniszterelnök
Kiss Elemér kancellária-miniszter
SzabóVilmos, a MeH politikai államtitkára
Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke

2. A Bihar Megyei RMDSZ vezető pártemberei, illetve a Mecénás Alapítvány alapítói és vezetőségi tagjai
Mudura Alexandru nagyvállalkozó, alapító
Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, alapító, kuratóriumi elnök
Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő, kuratóriumi tag, a támogatási szerződés aláírója
Földes Béla, a megyei RMDSZ volt ügyvezetőelnöke, alapító, kuratóriumi tag
SzabóÖdön, a megyei RMDSZ ügyvezetőelnöke, alapítványi ügyvezető igazgató

3. Igen sajnálatos, hogy a szocialista-liberális – egyházellenes – kormánynak egyházi személyiségek bevonásával sikerült a hitelesség látszatát kölcsönöznie az elorozott Ady-projekt számára. Példának okáért tudnivaló, hogy 2002. december 10-én Fodor József püspöki helynök, az RMDSZ akkori megyei tanácsosa aláírásával szentesítette a kétes hátterű beruházást.

A kivizsgáláson és a felelősség megállapításán túlmenően feltett szándékunk az eredeti érmindszenti terv megvalósítása – Ady Endre szülőfalujának, valamint szülőhelye szórványvidékének, a szilágysági és érmelléki régiónak a szociális és nemzeti felemelése és felvirágoztatása távlatában. Nemzetünk nyilvánossága előtt ehhez – is – kérjük Orbán Viktor miniszterelnök, az új kormány támogatását.

Ne csak nagy Szülöttje, a Költő, hanem – az egyesült Európa viszonylatában – Érmindszent is hadd jusson el „Az Értől az Óceánig”…

Nagyvárad, 2010. július 3.