A román néppárti delegációt nem zavarja Ceauşescu szobra

Amint azt a sajtó már hírül adta, a német egység helyreállításával, valamint az európai integrációval kapcsolatos történelmi döntések helyszínén, a bonni parlament egykori épületében kezdte meg kongresszusát az Európai Néppárt ma, 2009. december 10-én (EPP).

Az 1989-es sorsfordító, az Európai Parlamentben „a változás éveként” nevesített esztendő után két évtizeddel Milan Zver szlovén néppárti EP-képviselő nyilvánosan adott hangot felháborodásának amiatt, hogy a szlovén államfő állami kitüntetésben részesítette a volt kommunista nómenklatúra egy tagját. Mivel ilyen irányú tapasztalatával a szlovén képviselő nincs egyedül a volt kommunista blokk EU-hoz csatlakozott országainak EP-képviselői közül, többen csatlakoztak egy olyan határozati javaslathoz, amelyben az Európai Néppárt – az Európai Parlament tavaly évvégi, a kommunizmus bűneit elítélő határozatát erősítve, a kommunista múlt továbbélését megakadályozandó – elítéli a kommunista önkényuralmi jelvények újbóli használatát, és a kommunista diktátorok emléke előtt való hódolást. Tőkés László javaslatára a határozattervezet eredetileg két romániai vonatkozású eseményt is elmarasztalt, nevezetesen a Scorniceşti-ben felállítandó Ceauşescu-szobor, és a marosvásárhelyi Guşă-szobor felállításának tervét.

Tőkés László a forradalmi emlékév eseményein vesz részt, ezért Bukarestben, a Társadalmi Dialógusért Csoport emlékrendezvényén kapta a hírt, miszerint az eredeti határozattervezetből a Román Néppárti Delegáció vezetőjének, Marian-Jean Marinescunak döntése nyomán kivették a Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátornak, illetve Ştefan Guşă temesvári mészárosnak állítandó szobrok ellen tiltakozó bekezdését.

Az erdélyi magyarok európai képviselője ennek kapcsán ezért levélben fordult Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt újraválasztott elnökéhez, illetve Joseph Daul néppárti frakcióvezetőhöz: „Döbbenettel értesültünk arról – írja –, hogy a román néppárti delegáció vezetője, Marian-Jean Marinescu nyomására a román vonatkozású rész teljes egészében kikerült a határozati javaslat szövegéből. Természetszerűleg vetődik fel a kérdés: Marinescu úr ekképpen kívánja támogatni a diktátor és tábornoka kultuszát?” A Guşă-szobor marosvásárhelyi felállítása végletesen aggasztónak tartja Tőkés László, hiszen az 1989-es események után épp Marosvásárhelyen követelt halálos áldozatokat is a magyarellenes erőszakhullám 1990 márciusában. „Éppen ezért félreérthetetlen magyarellenes provokációként kell tekintenünk a szobor felállítására, és aggodalmunknak adunk hangot, hogy ismét magyarellenes agressziót szít a szobor felállításának ügye.” – figyelmeztet levelében a püspök.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke levelében kéri a Néppárt vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek lépéseket a román néppárti delegációnál és a nemrégiben újraválasztott Traian Băsescu elnöknél – aki egyébként 2006 decemberében elítélte a kommunista rezsimet a Tismănenu jelentés alapján –, hogy a két véreskezű kommunista vezetőnek ne állíthassanak szobrot országunkban. „A forradalom mintegy 1200 halálos áldozata iránti kegyelet indít arra, hogy szót emeljek, hiszen a szobrok felállítása a demokráciáért síkra szálló polgártársaim arculcsapása, és az 1989-es Forradalom mártírjai emlékének meggyalázása volna” – írja Tőkés László.

Mellékeljük a határozati javaslat tervezetét (angolul), pirossal jelölve a kikerült szövegrészt, illetve Tőkés László angol nyelvű levelét.

Temesvár–Nagyvárad, 2009. december 10.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája