A spanyol elnökség és az emberi- és kisebbségi jogok

Az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) mai napirendjén a január 1-jével hivatalba lépett spanyol EU-elnökséggel folytatott eszmecsere szerepelt, a demokrácia és az emberi jogok területén követendő programjáról.

Az emberi jogi célkitűzések részét képezik az egymást követő spanyol, belga és magyar elnökségek 18 hónapra szóló átfogó programjának, melynek bevezetőjében – egyebek mellett – ez olvasható: az elnökségek „fokozottan együttműködnek majd az Európai Parlamenttel, amelynek szerepét a Lisszaboni Szerződés nagy mértékben megnövelte”.

A DROI-bizottság ülésén elhangzott előterjesztésében Duarte Cuadrado spanyol emberi jogi főmegbízott bevezetésképpen elmondta, hogy Spanyolország sorrendben 4. alkalommal tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét. A Lisszaboni Szerződéssel elkezdődött reformfolyamat, illetve az ezzel járó átmeneti időszak nehézségei különleges próbatételt jelentenek országa számára – mondotta az előadó.

A spanyol elnökség prioritásai között emelte ki az emberi jogok védelmét. Ennek az „egyetemes ügynek” az EU élharcosa (am. „leader”) kell hogy legyen a világban – hangsúlyozta. Szerteágazó programismertetésében kiemelten foglalkozott a halálbüntetés eltörlésének, a népirtások és kegyetlenkedések elleni fellépésnek, a nők és a gyermekek elleni erőszak feltartóztatásának és a szexuális orientáció szabadságának a kérdéseivel. Ez utóbbi kérdés – a leszbikusok, homoszexuálisok, bi- és transzszexuálisok védelme – feltűnően tág teret nyert hosszúra nyúló beszédében.

Heidi Hautala finn bizottsági elnök az előző napi kubai konferenciára való visszautalással annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EP, illetve az Emberi Jogi Bizottság következetesen és határozottan lépjen fel az ún. harmadik országokban előforduló emberi jogi sérelmek ellenében.

Laima Andrikiene litván bizottsági alelnök a Kubával kötendő új kétoldalú megállapodás vonatkozásában firtatta, hogy ez – és általában véve az európai gazdasági és kereskedelmi érdekek – hogyan egyeztethetők össze az emberi jogi követelmények hatékony érvényesítésével.

Ana Gomes portugál képviselőnő üdvözölte a spanyol elnökségnek a nők és férfiak egyenjogúságára vonatkozó elképzeléseit, másfelől viszont azt is szóvá tette, hogy nemcsak a „harmadik országokban”, hanem az Unión belül is fel kell lépni az emberi jogok megsértése ellen.

Raimon Obiols spanyol EP-képviselő a menekültügy kérdését hiányolta az előterjesztett programból.

Janusz Wladyszlaw Zemke lengyel DROI-alelnök kevesellte azt, hogy csak általánosságban, pragmatikus módon szóljanak az emberi jogokról, és – ezzel szemben – a konkrét esetekben való aktív fellépést szorgalmazta.

Tőkés László európai képviselőnk elismeréssel szólt a szinte minden fontos kérdésre kiterjedő spanyol programról. Külön is méltatta a spanyol elnökség halálbüntetéssel szembeni határozott álláspontját, ennek kapcsán azt is megemlítve, hogy tavaly novemberben a DROI-bizottság kezdeményezésére az EP plénuma határozatban mondott ítéletet kilenc kínai ujgur aktivista kivégzése felett. Örvendetesnek tartotta, hogy Oroszország a kivégzések január 1-jei beszüntetésével hajlik a halálbüntetés – végleges – eltörlésére.

Tőkés László egészében véve hiányolta a kisebbségi jogoknak az emberi jogokról szóló előterjesztésből való kimaradását. A nők és a férfiak „sokaságán” kívül az etnikai és a vallási kisebbségek tekinthetők a legnépesebb kategóriáknak – mondotta –, számuk százmilliókban mérhető, emberi és közösségi jogaik védelméről tehát semmiképpen sem szabad megfeledkezni. Különösképpen fontos a volt kommunista országokban, valamint a tovább élő kommunizmus államaiban fellépni a durva jogsértések, a kisebbség-, illetve vallásellenes diszkrimináció ellen Az emberi jogok tiszteletben tartása az európai csatlakozásnak is kizáró jellegű előfeltétele kell hogy legyen olyan országok esetében, mint Szerbia, távlatilag pedig Ukrajna – szorgalmazta európai képviselőnk. Szlovákia és Románia vonatkozásában viszont az Unión belüli emberi jogi helyzetre tért ki, elégtétellel üdvözölve az Európai Bizottságban az igazságügyi és alapjogi biztos hivatalba állítását.

A hozzászólásokra adott válaszában Duarte Cuadrado elismerte, hogy sokszor valóban eléggé szégyenteljes, hogy miközben az EU az emberi jogsérelmek miatt rápirít a rajta kívül álló országokra, ezzel szemben hallgat arról, hogy a saját házatáján – vagyis a tagállamokban – sincs minden rendben.

A spanyol főmegbízott erdélyi képviselőnk kérdésére kitérő választ adott. Általában véve viszont egyetértett azzal, hogy mind az Unión belüli, mind az Unión kívül élő kisebbségek helyzetére oda kell figyelni.

Brüsszel, 2010. január 14.