A kisebbségi nyelvű rádiózás fokozott odafigyelést érdemel

Iñaki Irazabalbeitia, az Európai Szabad Szövetség (EFA) baszk EP-képviselőjének és az Közösségi Rádiók Világszövetségének (World Association of Community Radio Broadcasters, AMARC) szervezésében a kisebbségi rádiózás helyzetéről tanácskoztak, 2013. október 16-án, az Európai Parlament székhelyén. Az eseményen az erdélyi magyar nyelvű rádiózásról Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió szerkesztője tartott beszámolót, aki Tőkés László EP-képviselő meghívására, egy erdélyi újságíró-delegáció tagjaként érkezett Európa fővárosába.

A fórumot Davyth Hicks, az Európai Veszélyeztetett Nyelvek Hálózatának (European Language Equality Network – ELEN) elnöke tényközléssel indította: az Európai Unióban hatvan kisebbségi nyelvet tartanak számon, és az európai polgárok mintegy 10 százaléka – vagyis 40-50 millió ember – valamely kisebbségi nyelvet beszél. Az Eurostat adatai szerint az európai lakosság 81 százaléka azon a véleményen van, hogy egy államon belül a kisebbségben élőket egyforma nyelvi jogok illetik meg a többségiekkel. Mindez együttesen azt jelzi, hogy a kisebbségi nyelvek fokozott odafigyelést érdemelnek, hasonlóképpen pedig ezek megőrzésében fontos szerepet játszó kisebbségi rádiózás – hangsúlyozta a szakember, aki azt kérte, hogy ennek jegyében az európai intézmények anyagilag támogassák a kisebbségi rádiókat.

Tőkés László üzenetértékűnek nevezte, hogy a fórumra az erdélyi magyar média egyik képviselőjét is meghívták, annál is inkább, mivel a romániai kisebbségi rádiózás a kommunista diktatúra örökségeképpen, illetve a kisebbségi helyzetből fakadóan, többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Az erdélyi magyarságnak kétszeres elnyomásban volt része: a proletár internacionalizmus kommunista és a román többségi politika nacionalista ideológiáját egyaránt el kellett szenvednie.

A kisebbségi és regionális nyelvek európai helyzete az erdélyi EP-képviselő szerint nem túlságosan biztató, mivel Európa egészében véve visszautasító a kisebbségi jogok iránt – amit a kisebbségi tárgyú európai polgári kezdeményezések ismételt elutasítása is híven jelez.

Mindazáltal vannak kísérletek, amelyek a kisebbségi közösségek védelmére irányulnak – ilyen például az a jelentés, amelynek Francois Alfonsi, az EFA korzikai képviselője volt a jelentéstévője és ő maga pedig az ún. árnyékjelentéstevője, és amely az európai veszélyeztetett nyelvek megmentését irányozza elő. Ez is része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzeti jogaikban korlátozott európai kisebbségi közösségek, köztük az erdélyi magyarok, különösképpen pedig a csángók kultúrájuk és identitásuk megőrzésért folytatnak. Az anyanyelvű kommunikációhoz/tájékoztatáshoz való jog szerves részét képezi az önrendelkezéshez való közösségi jognak – hangsúlyozta erdélyi képviselőnk, majd azzal a javaslattal zárta beszédét, hogy az erdélyi magyar nyelvű rádiók csatlakozzanak a Közösségi Rádiók Világszövetségéhez.

Szilágyi Szabolcs előadásában a romániai kisebbségi rádiózás történetének fontos állomásait ismertette.

A Ceausescu-diktatúra asszimilációs politikája keretében a magyar adások megszűntek, és az erdélyi magyarok arra kényszerültek, hogy a többségi nyelvű rádiót hallgassanak. Ez az elnyomó asszimilációs politika napjainkban is megmutatkozik, elég csak arra gondoljunk, hogy a mai napig nincs napi 24 órában sugárzó közszolgálati magyar nyelvű rádió Erdélyben.

Az 1989-es forradalom kitörése után a diktatúra idején megszüntetett regionális stúdiók bár újraalakultak, és a kisebbségi műsorok szerkesztői újrakezdhették a munkát, ennek ellenére a Román Rádiótársaság területi stúdióinak az új korszak sem hozott annyival több frekvenciát, hogy a kétnyelvű – román és magyar – adások egész napossá váljanak – részletezte a kolozsvári újságíró. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még a létező magyar nyelvű műsorok sem jutnak el a célközösség minden tagjához, holott a közszolgálati rádió működését a rádiódíj beszedése által a kisebbségi magyarság éppen úgy jogosult volna erre, mint a többségi – román – előfizetők.

A baszk-magyar szolidaritás szellemében Iñaki Irazabalbeitia EP-képviselő, továbbá a nyugati regionális nyelvi közösségek jelenlévő képviselői is szolidaritásukról biztosították erdélyi sorstársaikat.

Brüsszel, 2013. október 17.