Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. október 21-én, pénteken a Sándor-palotában fogadta a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) tagjait.

  A 2004-ben alakult, a külhoni magyar nemzetrészek autonómiája iránt elkötelezett politikai szervezeteket tömörítő autonómiatanács tagjai az esemény rangjának megfelelően –egy szervezet, az RMDSZ kivételével – elnöki szinten képviseltette magát, így a találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Erdélyből Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke, Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői.

   Köszöntőjében a magyar államfő hangsúlyozta: ha azt akarjuk, hogy együvé tartozzon a nemzet, illetve ha azt lemorzsolódást, ami az elmúlt évtizedekben a statisztikai adatokban is megjelent, meg akarjuk állítani, az autonómiatörekvéseknek nincs alternatívája, hozzátéve, hogy ezekben a kérdésekben egyrészt a határon túli magyar szervezetek is megvívják a saját harcaikat, másrészt a magyar kormány is markánsan kiáll a nemzetstratégia mellett.

Mint mondta, államfőként az a munkája, hogy "puhítsa" a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve. Hozzátette: minden esetben van konkrét kérés is, amit jószívvel továbbít, például egy temető, egy templom, egy iskola vagy egy könyvtár megmentése. "Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na, tessék megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak" – fogalmazott.

   Tőkés László az autonómiatanács elnökeként jelezte: történelmi jelentőségű a találkozó, hiszen magyar államelnök első ízben fogadta a külhoni politikai vezetőket ebben a formában. A KMAT elnökeként méltatta és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, valamint az Országgyűlésnek, hogy "megalkották a nemzet egységét kifejező törvényeket". Az autonómiatanács történetének rövid összefoglalója után Tőkés László a sürgető aktuálpolitikai kérdések közül kettőt emelt ki: az európai szintű népszámlálás kérdését, illetve a szerbiai kárpótlási törvény ügyét – az utóbbi vonatkozásában egyébként többen is rámutattak arra, hogy reménykeltő az egységes nemzeti kiállás a vajdasági magyarokat kollektív bűnösökként megbélyegző törvénykezdeményezés ellen.

   Délvidék ugyanakkor példát is mutatott, mondta Tőkés László: emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy Német László nagybecskereki megyéspüspök kezdeményezésére június 4-ét a vajdasági magyarság nemzeti emléknapjává nyilvánították. Az EP-alelnök felvetette, hogy minden elszakadt magyar nemzetrész kövesse a vajdasági példát.

   A KMAT elnöke a legutóbbi, mártélyi KMAT-ülés megbeszéltek felidézésekor jelezte: elkészült az az országgyűlési határozat-tervezet a nemzeti örökség védelme tárgykörében, amelynek ötletadója ugyancsak Schmitt Pál államfő volt. A nemzeti örökséghez kapcsolódóan Tőkés László ugyanakkor felkérte a magyar köztársasági elnököt, hogy vállalja el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által összeállított, a Kárpát-medencei épített örökséget bemutató „Közös tér – közös örökség” című kiállítás jövő évi brüsszeli bemutatója fölötti fővédnökséget.

A találkozó napirendi pontjainak felvezetéseképpen Tőkés László kiemelte: az elszakadt nemzetrészek önrendelkezésének kulcsmozzanata lehet a gazdasági önállósulás, és az államfő figyelmébe ajánlotta a Kárpát-medencei magyar gazdasági stratégiába illeszkedő erdélyi vitairatot, a Mikó Imre Tervet, amelyet a Széchenyi Terv mintájára az EMNT kezdeményezésére állítottak össze erdélyi és magyarországi szakemberek.

    A továbbiakban a KMAT elnökének felvetésére elfogadták azt a hat napirendi pontot, melyet a köztársasági elnök jelenlétében meg is vitattak: így az autonómia kérdését és az azt elősegítő összefogás rendszerének kialakítását, az európai polgári kezdeményezések kérdését, amelyet Schmitt Pál javaslatára a KMAT tagjai – lehetőség szerint – egységesen használnak a magyarság érdekében, a határon túli magyar közösségek sportéletét, a magyar nemzeti örökség kérdését, a nemzeti regisztert, valamint a népszámlálást."

   Az autonómia tárgykörében elsőként Kovács Péter főtitkár beszélt az RMDSZ háromszintű autonómia-koncepciójáról. Felszólalása során ismertette a kisebbségi törvénytervezet helyzetét, majd azt az autonómiaformát vázolta, amelyet az interetnikus környezetben élő, de saját településen többséget alkotó magyarok számára akar biztosítani az RMDSZ. A főtitkár tájékoztatójának utolsó pontjaként a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítási lehetőségeit mutatta be. A későbbiekben egyébként az erdélyi szervezetek képviselői kissé árnyalták a képet, Izsák Balázs, az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy a Kovács által vázlatolt autonómia-koncepciója kidolgozója dr. Csapó József egykori RMDSZ-es szenátor, az SZNT első elnöke volt, míg Toró T. Tibor EMNP-elnök, volt RMDSZ-es parlamenti képviselő adalékolta, majd többedmagával éppen ő terjesztette be Románia Parlamentje elé azokat a törvénytervezeteket, amelyben az erdélyi autonómiaformák pontos és részletes kodifikálása is megtalálható.

   Toró a törvénytervezet említését azért is tartotta szükségesnek, mert többször elhangzott már az a vád, miszerint az erdélyi szervezetek ugyan célként kitűzik az autonómiát, de nem tudják pontosan, hogy mit akarnak. A néppárti elnök rámutatott: részleteiben kidolgozott elképzeléssel rendelkeznek, és a politikai retorika szintjén ezt minden erdélyi szervezet támogatja is, a gond akkor kezdődik, amikor a konkrét cselekvésre kerülne a sor.

   Berényi József, az MKP elnöke a népszámlálás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a valószínűsíthető népesedéscsökkenésnek arra kellene figyelmeztetnie Európát: jogbővítés nélkül az őshonos magyar közösségek a megszűnés szélére kerülhetnek, ez pedig nem lehet az Európai Unió érdeke.

   Pásztor István VMSZ-elnök felszólalásában kiemelte: a vagyon-visszaszármaztatási törvény ügyében tapasztalható nemzeti egység a napi aktualitáson túl a tartásról szól. „Milyen a mi tartásunk?” – tette fel a kérdést a vajdasági politikus, aki szerint erre a kérdésre egyetlen módon adható méltó válasz: ha következetesen kitartunk amellett, ami a magyarok számára elfogadható. A többségi nemzetekkel folytatott párbeszéd szükségességét nem vitatva, Pásztor hangsúlyozta: a külhoni magyar szervezeteknek nem a szlovákoknak, románoknak, szerbeknek kell megfelelniük, hanem elsősorban az általuk képviselt nemzeti közösségek érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kárpótlás kérdését rendező Szerbia elnyerhesse az EU-tagjelölti státuszt.

A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy hangsúlyozni kívánják: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség éli mindennapjait. Az autonómia, ha egyszer megszereztük, nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat – szögezték le egyöntetűen az autonómiatanács tagjai.

   A tanácskozást követő munkaebéden főként a magyarországi választási törvényről, valamint az európai polgári kezdeményezésről esett szó. A külhoni magyar állampolgárok szavazati joga kapcsán a tanács tagjai üdvözölték, hogy a Magyarországon készülő választási törvény biztosítani kívánja minden magyar állampolgárnak a szavazati jogot és a választás lehetőségét. Kisebb vitát okozott Szász Jenő MPP-elnök felvetése, aki a romániai példára hivatkozva azt az ötletét bontotta ki, hogy minden százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson.

   A Liszabonni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében, hiszen, amint arra többen is rámutattak, a különutas kezdeményezések kiolthatják egymást. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek.

   A tanácskozás végeztével az október 23-i nemzeti ünnep előnapján mindannyian fontosnak tartották, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések békésen és méltósággal történjenek.

   A közelmúlt örökségét és a Kárpát-medencei magyarság jövőképét legszemléletesebben Schmitt Pál államfő kapcsolta össze: mint ahogyan néhány évtizeddel ezelőtt senki sem remélte, hogy a kommunista diktatúrák megbukhatnak, ugyanígy ma is sokan kételkednek az önrendelkezésben. Márpedig 1956 szelleme arra int bennünket, hogy hinnünk kell a céljaink megvalósulásában! – mondta Schmitt Pál.