Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, erdélyi EP-képviselő bevezetésképpen bemutatta a plenáris ülésnek otthont adó épület történetét, mely a Partiumi Keresztény Egyetem – korábbi Sulyok István Református Főiskola – és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös székháza. Az 1937-ben épült, több rendeltetésű ingatlan múltját az impériumváltozások határozták meg, melyek nyomán több időt töltött idegen kezekben, mint eredeti rendeltetésének megfelelően, a kultúra és az oktatás szolgálatában.  

   A Magyar Rektori Konferencia felsőoktatási fórumának kiemelt témája volt a nemzeti anyanyelvi felsőoktatás nemzetközisége. Erre utalva Tőkés László elmondta: „a tudomány egyetemes, ennek megfelelően felsőoktatásunk ügye nemcsak magyar, hanem egyetemes ügy, és ez fokozottan érvényes a határon túli és anyaországi egyetemi intézményeink tekintetében”. Hozzátette: nemzetközi összefüggésben kell definiálnunk a nemzeti anyanyelvű oktatás küldetését és célkitűzéseit, következésképpen Kárpát-medencei magyar felsőoktatásunk integrációjának kérdése európai és egyetemes ügy.

   „A magyar és az európai integráció a felsőoktatás terén is egybeesik. Mondjuk ezt különösképpen azoknak, akik a magyar nyelvű kisebbségi felsőoktatásunk létjogosultságát megkérdőjelezik, rossz szemmel nézik, vagy éppenséggel visszafejlesztenék – mint például a Selye János Egyetemet –, vagy megszüntetnék – amiképpen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatával tennék –, vagy mindmáig akadályozzák önállósulását, ahogyan a Bolyai Egyetem helyreállítását is meggátolták” – jelentette ki beszédében Tőkés László.

   A Partiumi Keresztény Egyetem elnöke köszönetet mondott a Magyar Rektori Konferenciának, hogy immáron harmadjára szervezi meg plenáris ülését a határon túl, ugyanakkor a magyar kormánynak azért, mert a határok feletti nemzetegyesítés jegyében támogatja a felsőoktatás rendszerének létrehozását. A magyar kormány támogatása nélkül nem tartanánk ott, ahol tartunk – szögezte le Tőkés László, aki egyúttal üdvözölte, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal múlt héten elfogadta a magyar felsőoktatás átalakításának stratégiai dokumentumát. ”Mi, határon túli magyar felsőoktatási intézmények a mindennapi bajainkkal, oktatásunk színvonalának emelésével, felsőoktatási rendszerünk fejlesztésével vagyunk elfoglalva, mindemellett azok az életproblémáink, létkérdéseink foglalkoztatnak bennünket, amelyek az oktatás jó értelemben vett öncélúságán túlmenően, a megmaradás és felemelkedés, a közösségi szolgálat, a felsőoktatás nemzeti életben betöltött hivatásának az irányát mutatja” – hangzott el.   

   Házigazdai minőségében dr. János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mondott köszöntőt, aki bemutatta az intézmény múltját, jelenét és jövőbeli terveit. Örömének adott hangot, hogy a magyar kormány nem magánegyetemként, hanem közösségi intézményként tekint a Partiumi Keresztény Egyetemre, és véleménye szerint a román államnak is ekképpen kellene cselekednie. A rektor a magyar kormány állandó támogatása mellett kiemelte a történelmi egyházak szerepét is az egyetem életében.

   Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar kormány további támogatásáról biztosította a jelen lévő felsőoktatási vezetőket. Ismertette azokat a kormányzati terveket, amelyek a külhoni és az anyaországi felsőoktatás közötti átjárhatóságot hivatottak biztosítani. Az egységes Kárpát-medencei tudástér létrehozásával céljuk olyan magyar értelmiség nevelése, amelyre hosszú távon számítani lehet, ehhez azonban nélkülözhetetlen a felsőoktatási vezetőkkel való együttműködés.

   A plenáris ülés további részében a külhoni magyar felsőoktatási vezetők tartottak beszámolót. A Magyar Rektori Konferencia délutáni programjában a Határon Túli Magyar Felsőoktatási Intézmények Bizottságának megalapítása szerepel.