A hetvenévi várakozásnak a presbitérium idén tavasszal meghozott döntése vetett véget: elkészíttetik a nagyharangot egy jó hírű székelyudvarhelyi öntödében. A nyár folyamán megtörtént a tervezés és az öntés, a harang szeptember közepén Nagyváradra érkezett, 27-én ünnepélyesen felszentelték, földi küldetését pár nap múlva kezdheti meg, amikor is minden emberi számítás szerint elfoglalja lakhelyét a templom tornyában.

Az ünnepi istentisztelet előtt Csűry István és Tőkés László püspökök, valamint szolgatársuk áldotta meg a templom bejáratánál elhelyezett, tartozékaival együtt mintegy kéttonnás, külsejében is impozáns, művészi kivitelezésű nagyharangot. Velük együtt a római katolikus egyházmegye provikáriusa, Kiss Albert is megszentelte azt.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szószéki szolgálatát a Királyok 1. könyve 9. részének 11-13. versei alapján végezte, igehirdetésében kidomborítva: az isteni áldás és kegyelem mindenki számára elérhető, úgymond „készen áll”, csupán csak meg kell azt keresni és be kell fogadni – ez az istenkeresés a 21. századi ember egyik legnagyobb feladata és egyben esélye.

Tőkés László EP-képviselő, a KREK előző püspöke váradolaszi lelkipásztorként szólt az ünneplő gyülekezethez, méltatva az egyházközség, a presbitérium és a hívek, a támogatók és segítők igyekezetét, kiállását és ügyszeretetét a harangépítés folyamatában. Felidézte a harangokkal kapcsolatos korai és későbbi emlékeit, örömét és háláját fejezve ki e korszakos alkalomért, és Friedrich Schiller verssorait idézve kívánta: „Ne szóljon másról érces ajka, / Csak ami örök és dicső”. A magyar történelemből vett példákkal illusztrálta, hogy a harang nem csupán olyan eszköz, amely hangjával üzenetet közvetít, Isten hívását adja tovább, hanem a diadal és a fájdalom érzésének tolmácsolója is, hogy csak a nándorfehérvári győzelemre vagy a trianoni gyászra gondoljunk. Voltak idők, amikor a harangok is elnémultak, de Krisztus szava kiutat mutatott a ránk kényszerített némaságból: „Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lk 19,40). Európai képviselőnk szerint manapság a harangszó egyszerre szólaltatja meg a hitében megrendült Európa válságát és az Erdélyre, egész magyarságunkra leselkedő veszélyeket, valamint az evangéliummal együtt hirdeti a szabadulás reménységét, Jézus Krisztus teljes győzelmét a halál, a bűn, az emberiség minden nyomorúsága fölött.

Veres-Kovács Attila házigazda lelkipásztor a népes gyülekezet, valamint a meghívott egyházi és világi vendégek köszöntése után hálaadással számolt be a harangöntés sikeres történetéről, és tiszteletteljes köszönettel méltatta az udvarhelyi harangöntőket, Lázár Imre mérnököt és munkatársait. Kiemelte: a nagyharang költségét Szeghalmy Bálint építész örökségéből és a hívek adományából tudták kiteremteni. Baczoni Sándor szovátai lelkipásztor a székelyföldi hitsorsosok és küldöttségük nevében köszöntötte a testvérgyülekezetek tagjait. Végül Csűry püspök megáldotta az ez alkalomra készült kisméretű emlékharangokat, valamint a templom új hangosító berendezését.

A nagyvárad-olaszi gyülekezet harangszentelő ünnepségén közreműködött az egyházközség felnőtt és gyermekkórusa, valamint szavalatával Meleg Vilmos színművész.