2011. április 27. szerda
Send this article Print this article

Alkotmányozás, magyarság, kereszténység

Tőkés László nyilatkozata az anyaországi alkotmányozás tárgykörében



 NYILATKOZAT
 
„Rontsátok le a templomot,
és három nap alatt megépítem azt.” (Jn 3,19)

   A magyarországi médiatörvénnyel szembeni ellenséges nemzetközi propagandakampánnyal kapcsolatosan állapította meg Joseph Daul, az Európai Néppárt (ENP) európai parlamenti frakciójának elnöke, hogy: „amit a magyar szocialisták (MSZP) csinálnak a magyar kormánnyal szemben, az páratlan az Unió történetében”. „És a hátbatámadás azóta folyamatos” – tehetjük hozzá Deutsch Tamás szavaival. „Elképesztő és szinte felfoghatatlan, hogy milyen károkat okoznak a szocialisták Magyarország megítélésének” – mondja a fideszes EP-képviselő. De nemcsak a szocialisták és nem csupán a másik – a rossz emlékezetű posztkommunista és balliberális elődjéhez, az SZDSZ-hez egyre inkább hasonuló – párt, az LMP „csinálja a fesztivált” a képviseleti elvet sajátosan értelmezve. A sorban a Jobbik mértékvesztett politikusait is ott találjuk, akik a kommunista utódpárt „neohorthysta” minősítésére rálicitálva az új magyar alkotmány elfogadása kapcsán „a nemzet miniszterelnökét”, Orbán Viktort egyenesen Rákosihoz hasonlítják. És a soványra fogyott, dicstelen parlamenti ellenzék gátlástalan uszító kampányának mentén innen már csak egyetlen lépés van a németországi Deutschland Rádió azon tudósításáig, mely szerint: „Orbán Viktor hitleri ideológiát erőltet Magyarországra.” A médiatörvény ellenében a szocialisták, a liberálisok és a zöldek által áterőltetett EP-határozat nyomán, íme, Magyarország Húsvétkor kihirdetett Alaptörvényét is beárnyékolja a nemzetellenes magyarországi, valamint a külföldi magyarellenes erők óbégatása, mocskolódása, gyomorforgató tiltakozása és kötekedése.
   Emlékeztetésképpen: az Európai Parlamentben ez év februárjától fogva egymás sarkát taposva adták egymás kezébe a kilincset Konrád György – írásbeli üzenet útján–, Tamás Gáspár Miklós, Heller Ágnes és Paul Lendvai. „Helyben volt” a Parlamentben Bokros Lajos MDF-es képviselő, aki egykori megszorító csomagját nem volt rest újabb magyarellenes támadásával megtoldani. Az Európai Parlamentben körözött levelében a Tabajdi Csaba vezette szocialisták jeleskedtek a hazájuk elleni kampányban, míg az ugyanoda címzett petíció egyik aláírójaként az erdélyi Cs. Gyimesi Éva is felsorakozott a Magyarországot a nemzetközi fórumokon „feljelentők” közé. Az MSZP és az LMP az ellenséges érzületű európai parlamenti politikusok „importjáról” is gondoskodott: pártszervezeteik képviseleteivel egyetemben Budapestre invitálták Martin Schultz szocialista és Daniel Cohn-Bandit zöldpárti EP-frakcióvezetőket. Hogy mi, erdélyiek se maradjunk ki a kórusból, egy MSZP-hátterű médiaalapítvány Markó Bélát is bemozdította, amikor is a román miniszterelnök-helyettest az említett szocialista pártvezetővel együttesen tüntette ki az ún. Szabad Sajtó-díjjal. Az összképbe az a Salamon Márton László hangadó bukaresti újságíró is beleillik, aki az RMDSZ-es pártlap, az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjeként a román fővárosban volt egyik főszervezője a magyar sajtótörvény elleni hisztéria-tüntetésnek 2011. március 15-én. A „denunciánsok” sorát – ezidőtájt – Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője zárja, aki röviddel ezelőtt az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában, liberális képviselőtársaival összefogva tett – egyébként sikertelen – kísérletet arra, hogy az új magyar Alkotmányt lehetőleg még küszöbön álló elfogadása előtt elítéltesse. Befejezésképpen még azt is megemlíthetjük, hogy az előbbiekhez fölzárkózva a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség (LGBT) is azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az Alkotmányt.
   A teljesség igénye nélküli számbavétel láttán – egyebek mellett – Orbán Viktor egyik, néhány évvel ezelőtt elmondott tusnádfürdői beszédének ama megállapítása juthat eszünkbe, mely szerint „a magyar baloldal időről-időre ráront saját nemzetére”. Ebbe a jelenségkörbe tartozik az 1956-os forradalmat eláruló Kádár János azon kárhozatos cselekedete, mellyel a magyar szabadságharc leverésére behívta az országba a szovjet csapatokat. Kádár és Apró utódpárja, és az ennek holdudvarához tartozó nemzetidegen erők hasonlóképpen létek-lépnek fel a magyar médiatörvénnyel és a magyar alkotmánnyal szemben.
   Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) határozottan elítéli a posztkommunista és balliberális pártok, illetve a körükbe tartozó neves közéleti személyiségek magyarellenes magatartását. A határon túlra szakadt magyarokat kártevő viselkedésük és propagandájuk a 2004. december 5-i népszavazásra emlékezteti, amikor is ugyanezek az erőcsoportok megtagadták a velünk való közösséget.
   Különösképpen elítélendőnek tartjuk a szemünk előtt zajló támadás-kampány nemzet- és keresztényellenes voltát, melynek célzata nem egyszer a Trianoni Emléknap meghirdetésére és a magyar állampolgárság határon túli megadására, valamint nemzeti jelképeink – a Himnusz és a Szent Korona – vállalására is kiterjed.
   Egyöntetűen üdvözöljük a Magyar Országgyűlésnek azt a bátorságát, hogy a nemzeti közakarat egyértelmű támogatásának birtokában volt bátorsága szakítani a XX. századot éppen lezáró, toldozott-foldozott posztkommunista alkotmánnyal, és volt bátorsága felvállalni a világ előtt magyar múltunkat és keresztény gyökereinket, szemben az Európai Unióval is, mely rosszul felfogott politikai „értéksemlegesség” jegyében „a keresztény Európa” megtartó örökségét megtagadta.
   Az országhatárok által elszakított magyar nemzetrészek különösképpen nagyra értékelik és elismerést éreznek amiatt, hogy az egyetemes nemzeti integráció – a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának – jegyében Magyarország „felelősséget visel – és vállal – a határain kívül élő magyarok sorsáért”. (Alapvetés, D. cikk) Saját kisebbségi sorsunk összefüggésében – hasonlóképpen – nagy fontosságú előrelépésnek tartjuk, hogy Magyarország „államalkotó tényezőknek” ismeri el területén élő nemzetiségeket (XXIX. cikk). Ezekkel együtt nemzetközi viszonylatban is példamutatónak ítéljük, hogy a magyar Alaptörvény mind a hazai, mind a határon túl élő magyarok egyéni és közösségi jogait, valamint közösségi önkormányzatok létrehozásához való jogát elismeri és támogatja. (D. cikk, XXIX. (2.) cikk)
   Elégtétellel nyugtázzuk, hogy a törvényalkotók a maga rendjén a határon túl élő magyar közösségeket is bevonták az alkotmányozás folyamatába, és ennek részeként az EMNT vonatkozó javaslatait is figyelembe vették.
Sajnáljuk ugyanakkor, hogy indítványaink közül nem került be az 1568-as tordai vallásbékére vonatkozó szövegjavaslatunk, mely így hangzik: „[Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait] az 1568. évi tordai országgyűlés szabad vallásgyakorlásra vonatkozó határozata szellemében, amely Európában elsőként és példaértékű módon teremtette meg a vallási felekezetek békés együttélésének feltételeit.” (Kiegészítés a Nemzeti Hitvallás 6. bekezdéséhez.) A kereszténység „nemzetmegtartó szerepének”tudatában (lásd: Nemzeti Hitvallás) javasoljuk, hogy ez a szövegrész végtére kerüljön be az előkészületben lévő, egyházakra vonatkozó sarkalatos törvénybe. (VII. (3) cikk)
   Az egységesülő Európában a nemzeti rendszerváltozás útján járó Magyarországnak sikerült egy hitelesen nemzeti és egyben európai Alaptörvényt megalkotnia.
   A húsvéti Alkotmány haddhirdesse a feltámadott Krisztus elöljáróban idézett szavát, melynek értelmében hittel hisszük, hogy lerombolt nemzetünk „templomát” „megépíti” az Isten. Pál apostol szavaival szólva ebben a nemzetépítő munkában mi valamennyien „Isten munkatársai vagyunk” (1. Kor 3,9).
 
Budapest, 2011. április 27.                                                  

Tőkés László
EP-alelnök,
az EMNT elnöke


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010