Az emberi jogokról az EP-ben

Az Európai Parlament szakbizottsági hetének keretében, 2010. április 28-án, szerdán Tőkés László európai képviselő az Emberi Jogi Bizottság (DROI) bővített elnökségi ülésén vett részt. A Heidi Hautala finn elnök asszony vezette rendkívüli munkaülés napirendjén Az Európai Unió emberi jogi politikájának jövőbeni kihívásai és prioritásai című, stratégiai igényű témakör szerepelt.

Meghívott előadókként a nevezett tárgyban Horst Fischer, az Európai Egyetemközi Központ (European Inter-University Centre – EIUC) elnöke, valamint Grégoire Théry, a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (International Federation of Human Rights – FIDH) képviselője tartottak bevezető előadást. Mindketten nagyra értékelték a DROI-bizottság tevékenységét, és „a nagyszerű múlt, valamint a kihívásokkal teli jövő” összefüggésében új utak és egy hatékonyabb stratégia kialakításához ajánlották fel saját és az általuk képviselt civil és szakértői szervezetek közreműködését.

Előterjesztésében Grégoire Théry előbb a DROI-bizottság által a 2004–2009 közötti törvényhozási ciklusban végzett kiterjedt munkát, illetve szakmai tevékenységet vette számba. Elemzése rendjén – egyebek mellett – azt hiányolta, hogy a Bizottság keveset foglalkozik az emberi jogoknak az EU ún. harmadik országokkal kötött kereskedelmi egyezmények révén és keretében való érvényesítésével.

Horst Fischer professzor nagy ívű előadásában – többek között – azt emelte ki, hogy mennyire fontos az emberi jogok kérdésének a közoktatásba való beillesztése, illetve a fiatalság körében való népszerűsítése. Egyetemi emberként az ügy nevelő hatását hangsúlyozta, amely egyben annak előmenetelére is közvetlenül visszahat. Az akadémiai és a civil szféra együttműködése elengedhetetlenül fontos a jelenkori globális kihívások megválaszolásához – mondotta a szakember.

A vitaindítókat szakmai megbeszélés követte. Többek között Laima Liucija Andrikiene litván néppárti képviselőasszony, a DROI-bizottság alelnöke és Leonidas Donskis litván liberális képviselő vett részt az érdekfeszítő eszmecserében.

Tőkés László erdélyi képviselő, a DROI-bizottság társkoordinátora három kérdést vetett fel. Mindenekelőtt az emberi és a kisebbségi jogok viszonylatában bírálta azt a felemás gyakorlatot, hogy – nemzetközi téren – az individuális jogokkal szemben a kisebbségi kollektív jogok elismerése általános visszautasításba ütközik. Miközben itt, az Európai Parlamentben az emberi jogokat valóságos „szentségként” tartják tiszteletben – ezzel szemben a kisebbségi közösségi jogok igen gyakran „vörös posztónak” számítanak. Márpedig a tibetiek vagy az ujgurok helyzetének rendezése ügyében hogyan lehetne a kollektív jogokat megkerülni? – tette fel a kérdést európai képviselőnk.

Másodikként a gazdasági érdekek és az emberi értékek között feszülő ellentétre mutatott rá az EU külpolitikájában. Ma délelőtt Stefan Füle EU-bővítési biztos legutóbbi ukrajnai látogatásának tapasztalatairól számolt be a Külügyi Bizottságban (AFET), melynek vonatkozásában az a közhely szerepelt a találkozó egyik dokumentumában, hogy „Ukrajnában a demokrácia dinamikusan fejlődik”. Nekünk erről egészen más „tapasztalataink vannak” – mondta Tőkés László, a kisebbségi magyarok és románok helyzetére való utalással. Sajnálatos, az emberi jogok érvényesítésére nézve pedig egyenesen bénító, hogyha a gazdasági és kereskedelmi érdekek rendre háttérbe szorítják az emberi és kisebbségi jogokat olyan, volt kommunista országok esetében, mint az előbb említett Ukrajna vagy a volt Szovjetunió egyes utódállamai, vagy éppen a hatalmas kommunista Kína – állapította meg képviselőnk.

A posztkommunista országok vonatkozásában Tőkés László Ceaușescu-korabeli emlékeit is felidézte, arra utalva, hogy egykor a szívtelen román diktátort világszerte „a béke bajnokaként” ünnepelték. Az előbb említett közhelyekkel – példának okáért – az EU-ba igyekvő Szerbia kérdését sem lehet és szabad elintézni. Maholnap már csupán egy-két hírhedt háborús bűnösre „vadászik” az Unió – miközben a szerbiai kisebbségek, köztük a hátrányos megkülönböztetést szenvedő magyarok sorsáról és helyzetéről hajlamos „nagyvonalúan” megfeledkezni.

Heidi Hautala elnök asszony készségesen elismerte a felvetések jogosságát. Szerbia vonatkozásában arról tájékoztatott, hogy Eduard Kukan, a dél-kelet-európai interparlamentáris EP-küldöttség vezetője egy kisebbségi tárgyú civil-kerekasztal megszervezésén fáradozik, melyre ősszel kerülne sor.

Mindkét jeles vendég rendkívül fontosnak ítélte a gazdasági és az emberi jogi érdekérvényesítés összehangolását, az utóbbit helyezve az előbbi fölébe.

Az Európai Unió „globális szereplő” az emberi jogok terén – állapította meg Horst Fischer, az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) állítva párhuzamba ez irányú tevékenységét.

Brüsszel, 2010. április 29.