2010. május 27. csütörtök
Send this article Print this article

Az EP Emberi Jogi Bizottsága Washingtonban

Pünkösd ünnepének második napján, 2010. május 24-én az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) hat tagú küldöttsége utazott Washingtonba, az Európai Unió és az Egyesült Államok között fennálló diplomáciai kapcsolatok keretében. A DROI-szakbizottság munkadokumentuma szerint az eseménynek az kölcsönöz különleges jelentőséget, hogy a tavaly ősszel (2009) elkezdődött törvényhozási ciklusban, illetve a Barack Obama-adminisztráció felállása óta első ízben kerül sor ilyen látogatásra. Az alkalom fontosságát az időközben törvényerőre emelkedett Lisszaboni Szerződés is megnöveli, melytől az Unió saját megerősödését reméli.





Az emberi jogi EP-delegációvezetője Heidi Hautala finn képviselőnő (Zöldek frakciója), a DROI-bizottság elnökasszonya volt, további tagjai pedig a következők: Gál Kinga és Tőkés László néppárti, Ana Gomes portugál és David Martin skót szocialista, valamint Marietje Schaake hollandiai liberális képviselők. Kíséretükben szakértők és munkatársak is jelen voltak.

Május 25-én, a tárgyalások első napján az európai parlamenti küldöttség a következő programot bonyolította le:

  • Látogatás az Európai Unió washingtoni kirendeltségének székhelyén
  • Találkozás és kerekasztal amerikai nemkormányzati szervezetek képviselőivel (Human Rights Watch, Amnesty International stb.)
  • Látogatás az Egyesült Államok Külügyminisztériumában (State Department); találkozás ágazati szakpolitikusokkal: Robert King észak-koreai ügyekben, Dan Fried a guantanamói fogolytelep bezárásában, Kathleen M. Fitzpatrick emberi jogi kérdésekben és Anita Botti, a nők jogai ügyében felelős nagykövetekkel, illetve államtitkárokkal
  • Fogadás az emberi jogi küldöttség tiszteletére; kerekasztal-megbeszélés a Heinrick Böll Alapítvány, valamint a Brookings civil központ szervezésében.

A sűrű napi program, illetve a kiterjedt megbeszélések rendjén a következő fontosabb kérdések szerepeltek a napirenden:

  • Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti együttműködés számbavétele és kiszélesítése, az emberi jogok terén
  • Új együttműködési lehetőségek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán; emberi jogi párbeszéd
  • A guantanamói fogolytábor felszámolása, Barack Obama erre vonatkozó ígéretének a gyakorlatba ültetése
  • A halálbüntetés eltörlése az Egyesült Államokban
  • A Nemzetközi Büntetőbíróságra (International Criminal Court) vonatkozó ENSZ-határozat ratifikálása
  • A közép-keleti békefolyamat; a Goldstone-jelentés meghagyásainak az életbe léptetése
  • A gyermekek, valamint a nők jogaira vonatkozó nemzetközi egyezmények általános elfogadtatása stb.

A tárgyalófelek elégtétellel állapították meg, hogy az Obama-kormányzat, egyik első lépéseképpen, határozottan elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC) való nemzetközi együttműködés mellett.

A mai napon az EP emberi jogi delegációja – egyebek mellett – a Fehér Ház mellett működő Nemzetbiztonsági Hivatalban, valamint az Egyesült Államok Kongresszusában folytatja megbeszéléseit.

Az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) hat tagú küldöttsége 2010. május 26-27-én a következőprogramokkal folytatta washingtoni látogatását:

  • Találkozók a Nemzetbiztonsági Hivatalban - többek között Gayle Smith igazgatónővel, a hivatal Demokrácia és Fejlődés Osztályának vezetőjével, valamint Scott Busbyval, az Emberi Jogok Osztályának igazgatójával
  • Látogatás az Egyesült Államok Kongresszusában; találkozás Benjamin L. Cardin, az Európai Biztonság és Együttműködés Bizottságának – a kongresszusi „Helsinki Bizottságnak”– az elnökével.
  • Kerekasztal-megbeszélés a Demokráciáért Nemzeti Alap (National Endowment for Democracy) székhelyén, Carl Gershman elnök vezetésével
  • Ünnepélyes Fogadás a washingtoni Freedom House és az EP-delegáció vezetője, Heidi Hautala szervezésében
  • Kerekasztal-megbeszélés a Nemzeti Demokratikus Intézet (National Democratic Institute) székházában, Kenneth Wollack elnök és Heidi Hautala vezetésével
  • Emberi jogi szimpózium a Tom Lantos Emberi Jogi Bizottság szervezésében, a Kongresszus épületében, James McGovern demokrata és Frank Wolf republikánus társelnökök elnökletével
  • Sajtóértekezlet az EP-küldöttség észak-amerikai útjának befejezéseképpen, az EU washingtoni kirendeltségének épületében

Az Európai Parlament delegációjának gazdag és tartalmas eseménynaptára az emberi jogok és a demokrácia közös európai-amerikai alapértékeinek a jegyében zajlott. Mindazonáltal lépten-nyomon kiütköztek azok az ellentétek és különbözőségek, melyek mind az Egyesült Államokon belül, mind az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonylatában problematikussá teszik az emberi jogok és a demokratikus értékek egységes és közös nemzetközi képviseletét.

Ezek az ellentmondások, valamint az ezekből fakadó feszültségek már a küldöttjárás első napján, az EU washingtoni kirendeltségén tartott belkörű megbeszélésen nyilvánvalóvá váltak. Az EU washingtoni képviselete maga is átmeneti bizonytalanságban fejti ki tevékenységét, az új vezetőjének kinevezése körül támadt bonyodalmak miatt. A képviselet beosztottjai – egyebek mellett – az előző Bush-kormányzat és a nyomába lépő Obama-adminisztráció közötti ellentmondásokból fakadó amerikai emberi jogi politika nehézségeiről számoltak be, melyek következtében Barack Obama elnök vonatkozó ígéretei is jórészt teljesületlenek maradnak, másfelől az ellenzési republikánusok is kemény kritikával illetik az új kormányzatot. Különösképpen a terrorizmus elleni harc, valamint az emberi jogok érvényesítése közötti ellentmondások okoznak komoly feszültséget – mind kül-, mind belpolitikai téren.

Brice de Schietere, az EU-képviselet politikai tanácsosa joggal állapította meg, hogy Obama elnök Európa iránti – deklarált – érdeklődése és emberi jogi elkötelezettsége ellenére az e téren való közeledés jobbára „retorikai szinten” marad.

Heidi Hautala, a DROI-bizottság elnökasszonya találóan mutatott rá arra, hogy miközben az Európai Parlament különféle küldöttségei egymást követően keresik fel az Egyesült Államokat – ezzel szemben az amerikaiakról nem mondható el ugyanez, viszonyulásukat inkább az EU iránti távolságtartás jellemzi.

Az elsőnapi megbeszélésen konkrét módon arra is fény derült, hogy az EU és az között egy terrorizmus elleni közös nyilatkozat tárgyában folynak magas szintű tárgyalások, erről azonban az elnökségi tárgyalók mégcsak tájékoztatásra sem méltatták az ez ügyben – is – illetékes Emberi Jogi Bizottságot (DROI). Az információ-visszatartás egyik legfőbb oka valószínűleg az a körülmény, hogy a felek nehezen tudnak megegyezni egy, a terrorizmus ellenes harccal és az emberi jogokkal kapcsolatos, közös álláspontban.

Az amerikai látogatás rendjén, május 26-án, szerdán este Tőkés László és Gál Kinga néppárti képviselőink a helybéli Kossuth Házban találkoztak és tartottak előadást a washingtoni és környékbeli magyaroknak. A házigazda Amerikai Magyar Koalíció nevében, Hámos László, a Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnöke köszöntötte és méltatta a vendégeket. Jelen volt Max Teleki, a Koalíció elnöke. Az Európa és a nemzetpolitika tárgyában tartott előadásokat nyíltszíni megbeszélés követte.

A rendezvény – és egyben az egész nap – fénypontját annak híre jelentette, hogy a magyar Országgyűlés, szinte teljes egyhangúsággal, aznap fogadta el a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésére vonatkozó törvénymódosítást. Az előadók és a hozzászólók lelkes szavakkal méltatták a rendkívüli esemény jelentőségét. Beszédében Tőkés László – egyebek mellett – rámutatott, hogy a XX. században két súlyos nemzeti katasztrófa sújtotta a magyarságot, nevezetesen: a Trianoni békediktátum (1920) és a kommunista diktatúra (1945–1989). A magyar állampolgárság határon túli helyreállításával tulajdonképpen a Trianon és a kommunizmus okozta sebek gyógyítása és az ezekért szükséges jóvátétel folyamata kezdődött el – mondotta erdélyi képviselőnk.

Washington-Nagyvárad, 2010. május 27.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája



www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010