Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontja Románia Alkotmányának módosítása tárgyában

Noha az alkotmánymódosítás szükségességében a romániai politikai élet szinte minden szereplője egyetért, a Kormány erre irányuló kezdeményezése mégis váratlanul érte a közvéleményt, de a pártok szakpolitikusait is. Bár a jelenleg regnáló kormánykoalíciótól nem szokatlan az ilyenfajta kapkodás, úgy tűnik, az alaptörvény módosításának ennyire előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése, csupán néhány nappal az erre hivatott parlamenti szakbizottság megalakulása után és annak tudomása nélkül, joggal keltett megrökönyödést és felháborodást.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége, az eljárási és különféle tartalmi hiányosságokon túlmenően, a módosító csomag kisebbségi vonatkozásait is elfogadhatatlannak tartja, és ezen a téren a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felelősségére apellál, melynek kormányzati szerepvállalása – úgymond – az erdélyi magyar érdekek hatékonyabb érvényesítésére szolgál.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ vezetői semmit sem tanultak az elmúlt évek tapasztalatából, és továbbra is úgy gondolják, hogy ilyen fontos kérdésekben joguk van döntést hozni az általuk képviselni vélt közösség, illetve a többi magyar politikai közképviseleti szereplő feje felett. Ez a voluntarizmus annál is sajnálatosabb, mivel immár szinte egy éve létezik a magyar–magyar párbeszéd intézményesített kerete, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), amely kezdeményezésünkre éppen azért jött létre, hogy a közösségünk számára fontos stratégiai kérdésekben konszenzust alakítson ki, amelyre aztán közös politikai cselekvés építhető.

Az EMEF Autonómia-Bizottsága foglalkozott az alkotmánymódosítás kérdésével, és egyetértett abban, hogy ez az egyik legfontosabb terület, ahol közösen kell fellépnünk. A Bizottság meg is fogalmazta azokat a sarokpontokat, amelyek az alkotmánymódosítási folyamatban való szerepvállalásunk tekintetében fontosak:

• Románia egységének a területi-politikai közösségek szolidaritására való alapozása
• regionális állam – aszimmetrikus regionalizmus
• parlamentáris köztársaság
• kétkamarás parlament – a területi képviseletet megvalósító felsőház
• a hatalommegosztás rendjének újragondolása, korszerűsítése
• a közösségi autonómiák jogállásának beépítése a hatalommegosztás rendszerébe
• a kollektív jogok alkalmazásának kérdése.

A kormánynak az RMDSZ hallgatólagos vagy cselekvő részvételével kidolgozott alkotmánymódosító csomagja egyáltalán nem vesz tudomást ezekről a szempontokról. A kisebbségi közösségek nemzeti identitását érintő 6. cikkely módosítása pedig még a kisebbségek jogállásáról szóló, sokat vitatott törvénytervezet előírásaihoz képest is visszalépést jelent, hiszen az identitást érintő kérdésekkel kapcsolatos döntések vonatkozásában az állami hatóságok sorába beépülő kisebbségi önkormányzatok helyett kisebbségi érdekvédelmi szervezetekről beszél, a döntési közjogosítványok helyett pedig csupán „konzultációról”. Könnyű belátni, hogy ez a megfogalmazás olyképpen lehetetleníti el az autonómia-törekvéseket, hogy ezenközben lehetőséget nyújt az állampropagandának a román kisebbségvédelmi „modell” újabb „vívmányaként” való népszerűsítéséhez.

Külön figyelmet érdemel a 62. cikkely módosítását célzó javaslat, amelyben ismét kísérlet történik a kisebbségi közösségek belső demokráciáját erősítő pluralizmus ellehetetlenítésére és egyes, a hatalom által kiválasztott, a román államrezon szempontjából „kényelmes” kisebbségi szervezetek képviseleti monopóliumának – immár alkotmányos – bebetonozására.

Mindezeket figyelembe véve, az EMNT felszólítja az RMDSZ illetékeseit, hogy egyértelműen határolódjanak el a Kormány ilyetén alkotmánymódosító elképzeléseitől.

Az EMNT kezdeményezi továbbá az EMEF sürgős összehívását, és annak keretében egy közösen képviselhető, koherens és szakszerű, az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepció kialakítását, melyet a továbbiakban közösen és egységes módon képviselhetünk.

Nagyvárad – Kolozsvár, 2010. április 22.