»
A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
2019. október 24. csütörtök
Az erdélyi 56-os megemlékezésekről
Az Erdély Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében idén is megemlékezett Nagyvárad magyarsága az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.
A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
Az ünnepi programot Moldován Lajos, a Néppárt nagyváradi elnökének üdvözlő és visszatekintő beszéde nyitotta meg, majd a megemlékezés főszónokaként Csomortányi István, az EMNP országos elnöke vont párhuzamot a 20. század legpusztítóbb ideológiája, a kommunizmus és korunk szélsőséges liberalizmusa között. „Mi tudjuk mit jelentett a Tanácsköztársaság, ennek következménye, Trianon, tudjuk mi volt 1945 után a kollektivizálás, a Gulág és a Duna-csatorna. Nekünk nem kell leckét adjanak a nyugatiak abból, hogy mit jelent a diktatúra és mit jelent a szabadság” – mondotta, kijelentve: igazi csoda, hogy a trianoni diktátum által szétszakított magyarság 1956-ot is egységesen élte meg. A pártelnök rávilágított: szimbolikus helyszínről, a kommunista rombolástól élőlánccal megóvott Szent László-templomtól a mai magyar élet egyik szellemi központjáig, a Partiumi Keresztény Egyetemig vonul majd az ünneplő tömeg, fáklyákkal a kézben kifejezve a magyarság egységét. „A mai nemzedék feladata nem a fegyveres harc, hanem az itthon maradás, gyökereink, kultúránk, anyanyelvünk megóvása azáltal, hogy jövőt teremtünk magunknak falvainkban, városainkban, és nemet mondunk a kivándorlásra, a nyugati műanyag társadalmakba való beolvadásra” – jelentette ki Csomortányi István.
Elhangzott még a téren el Bartis Ferenc Utószó című verse, alkalomhoz illő énekszóval a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok dalárda működött közre. A fáklyásmenet csendőrségi biztosítás mellett ért a PKE belső udvarába, ahol megkoszorúzták az 1956-os forradalom emléktábláját. Az egészségi okokból távol lévő Tőkés László EMNT-elnök nevében munkatársai helyezték el a tisztelet virágait. Az ünnepség nemzeti imánk eléneklésével ért véget.
A Néppárt és az EMNT Kolozs megyei szervezetei is koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os eseményekről, mégpedig a Protestáns Teológiai Intézet udvarán lévő emlékműnél. Marosvásárhelyen a belvárosi unitárius templomban tartottak imádságos megemlékezést az EMNT szervezésében.
hírek
2025. október 9. csütörtök
Tőkés László 2025. október 6-i beszéde
2025. október 7. kedd
Október 6.: Krisztusi áldozatvállalás
2025. október 2. csütörtök
Állásfoglalás a nemzetromboló pedofil „vérvád” ügyében
2025. szeptember 29. hétfő
Tőkés László Temesváron hirdetett igét
2025. szeptember 22. hétfő
Újabb alumnitalálkozót szervezett a PKE
2025. szeptember 20. szombat
Eltemették Kásler Miklóst
2025. szeptember 20. szombat
A Békéscsabai Irodalmi Estek Váradon
2025. szeptember 15. hétfő
A Tőkés László munkásságáról tartott kutatói konferenciáról
2025. augusztus 10. vasárnap
Végső búcsú M. Kiss Sándor történésztől
2025. augusztus 7. csütörtök
Nagyváradtól Békéscsabáig, az irodalom útján