Elöljáróban megemlékezett a vasárnap elhunyt, szerdán örök nyugalomra helyezette egykori temesvári eszme- és küzdőtársáról, Borbély Imréről. „Kegyelettel és elismeréssel hajtunk fejet a napokban távozott temesvári szabadságharcos, volt parlamenti képviselő emléke előtt, aki a Temesvár Társaság tagjaként 1990 márciusában egyik kezdeményezője volt a romániai politikai és társadalmi közélet megtisztulását szorgalmazó Temesvári Kiáltvány 8. pontjának, és egyik értelmi szerzője az erdélyi magyar önrendelkezést kimondó Kolozsvári Nyilatkozatnak” – fogalmazott mai állásfoglalásában. Az újságíróknak elmondta: természetesnek és fontosnak tartotta, hogy személyesen is megadja a végtisztességet Borbély Imrének, ezért Brüsszelből Temesvárra utazott szerdán. Ily módon nem lehetett ott azon a csütörtöki vitán – bár annak egyik szorgalmazója volt –, ami az Európai Parlamentben zajlott a Romániában előállt politikai válságról.

Az Állásfoglalás a demokratikus rendszerváltás és a nemzeti önrendelkezés ügyében című, közleményünkhöz csatolt nyilatkozatban Tőkés László kifejti: „Borbély Imre szellemi-politikai öröksége szellemében kell felemelnünk a szavunkat ezekben a napokban az országunkban zajló kommunista visszarendeződés ellen. Sajnálatos és szégyenletes, hogy ebben a tekintetben az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét kisajátító RMDSZ-re nem számíthatunk. A Fidesz–KDNP hathatós támogatásával a román törvényhozásba jutott politikai szervezetünk ugyanis mind a demokratikus rendszerváltozás, mind a nemzeti önrendelkezés korszakos politikai célkitűzéseit megtagadva azzal a posztkommunista Szociáldemokrata Párttal vállal cinkosságot, amelynek kormánya rövid egyhónapos országlása idején jóformán hadat üzent a demokráciának, a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatásnak, és a minap elfogadott büntetőjogi kormányrendeletével, valamint közkegyelmi törvénytervezetével – méltán – fordította maga ellen a hazai és nemzetközi polgári és politikai közvéleményt, nem kevésbé pedig országunk és a demokratikus világ mértékadó közintézményeit, illetve fórumait.”

Az EMNT elnöke úgy értékelte, hogy az 1989 utáni legkiterjedtebb romániai utcai megmozdulások az RMDSZ ellen is szólnak mindaddig, amíg a szövetség támogatja a kormányt, a kormánypártokat, és nem hajlandó egyértelműen elítélni a tüntetések okát képező sürgősségi kormányrendeletet és törvénytervezetet. „Ne rántsák magukkal a magyar közösséget egy olyan politikába, amely a magyarság érdekei ellen szól! Az RMDSZ-nek fel kell hagynia a korrupt politika hallgatólagos támogatásával” – jelentette ki a sajtótájékoztatón. Hozzátette: amikor kimegy az utcára, és látja a tüntetőket, magyarként szégyelli magát az RMDSZ helytelen viszonyulása miatt. Szerinte a szövetségnek a korrupcióval kapcsolatos álláspontját tükrözi az a tény is, hogy minap az RMDSZ kitüntette a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt volt szenátorát. Úgy vélte: nem lehet, hogy a szövetség ugyanúgy díjazza Olosz Gergelyt, mint a „nemzeti közszolgálat apostolát”, Böjte Csaba ferences szerzetest.

Tőkés László azt is sérelmezte, hogy Klaus Iohannis román államelnök Strasbourgban példaértékűnek mondta Bukarest kisebbségpolitikáját, és ezt az RMDSZ reprezentatív testületei szó nélkül hagyták. A román államfő kijelentéséről elmondta: „Az erdélyi magyar nemzeti közösség nevében határozottan vissza kell utasítanunk ezt a szemenszedett hazugságot. Különösképpen megbotránkoztató annak a szájából hallani ezt, akinek német-szász közössége valóságos etnikai tisztogatás áldozatává vált Erdélyben.”

Az EMNT elnöke a továbbiakban kitért a Gyergyószéki Székely Tanácsnak ama törekvésére, hogy polgári kezdeményezésként nyújtsák be a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség erre, mert az RMDSZ törvényhozói maguk nyújtják be a román parlamentben az erdélyi magyarság önrendelkezését minden szinten kodifikáló statútumokat. Dacolva azzal, hogy a román politikai osztály „zsigeri autonómiaellenességet” tanúsít.

Tőkés László végül az RMDSZ-es jóváhagyással és asszisztenciával tervezett erdélyi és partiumi iskola-összevonások ellen emelt szót, amelyek szűkítik a magyar ifjúság anyanyelven történő képzésének lehetőségeit.