Az EU aggódik a kínai emberjogi helyzet miatt, de…

Tőkés László magyar és Cristian Dan Preda román néppárti képviselők írásbeli választ igénylő kérdést nyújtottak be 2016. május 12-én a Kínában idén tavasszal elfogadott NGO-törvényről az Európai Bizottsághoz, illetve az Unió külügyi szolgálatához a következő tartalommal: „2016. április 28-án Kína elfogadta a külföldi nem kormányzati szervezetek Kínában folytatott tevékenységének igazgatásáról szóló (NGO-törvényként is ismert), rendkívül vitatott jogszabályát.

Ez a 2017. január 1-én hatályba lépő jogszabály előírja, hogy a külföldi nonprofit szervezetek kizárólag valamely kínai kormányzati szervezet patronálása mellett működhetnek, és kiterjedt nyomozati és bűnüldözési jogosítványokkal ruházza fel a rendőrséget. Az emberi jogi csoportok szerint ez egy olyan drákói törvény, amely súlyos következményekkel fog járni a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a békés gyülekezésre és egyesülésre nézve, ami Kínában már most is jelentősen korlátozott. Az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló 2015. december 16-i állásfoglalásában az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a törvénytervezet küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban. Az EU kínai képviseletének az elfogadott jogszabállyal kapcsolatos május 4-én tett érdemi észrevételei mellett tervezi-e Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, hogy hivatalos álláspontot foglaljon el erről a kérdésről? Szerepelni fog-e a külföldi nem kormányzati szervezetek Kínában folytatott tevékenységének igazgatásáról szóló törvény az EU és Kína közötti következő emberi jogi párbeszéd napirendjén?

Federica Mogherini külügyi főképviselő, az Európai Bizottság alelnöke az unió kormánya nevében a következő választ juttatta el 2016. október 21-én a két interpelláló EP-képviselőhöz: „Az Európai Külügyi Szolgálat osztja az Európai Parlament aggodalmait a külföldi nem kormányzati szervezetek Kínában folytatott tevékenységének igazgatásáról szóló törvény elfogadása tekintetében, amelyet a Parlament az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló 2015. december 16-i állásfoglalásában fejtett ki. Az említett törvényt a 12. Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának 20. ülésén fogadták el 2016. április 28-án. Sztavrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője 2015 novemberében, második kínai látogatása alkalmával részletesen kifejtette azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a törvény kedvezőtlen hatást gyakorolhat a kínai civil társadalomra, valamint az EU és Kína közötti lakossági párbeszédre. Az EU és Kína közötti, az emberi jogokról folytatott párbeszéd 2015. november 31. és december 1. között Pekingben tartott legutóbbi fordulóján az EU ismételten hangot adott az említett aggodalmaknak, és hangsúlyozta az Európai Unió kínai küldöttsége által 2016. május 4-én a törvény elfogadásával kapcsolatban tett érdemi észrevételeket. Az EU több alkalommal is jelezte, hogy készen áll arra, hogy az intézkedések végrehajtása tekintetében együttműködjön Kínával, hogy megkíséreljék enyhíteni a szóban forgó kedvezőtlen hatásokat. A 2016. július 12–13-án Pekingben tartott 18. EU–Kína csúcstalálkozó során a két fél megállapodott arról, hogy az emberi jogi párbeszéd következő fordulójára az év vége előtt Brüsszelben kerül sor. Az EU megragadja majd ezt a lehetőséget és az egyéb alkalmakat, hogy folyamatosan felhívja a kínai tárgyalópartnerek figyelmét erre az ügyre.”

A 2016-os év lejárta előttre ígért emberjogi párbeszéd végül nem jött létre, mert a feleknek nem sikerült megegyezni annak dátumában, legfőképpen Peking halogató taktikája miatt.