Barack Obama amerikai elnök is üdvözölte Tőkés Lászlót a forradalom évfordulóján

Rendkívüli üléssel tisztelgett tegnap a temesvári önkormányzat az 1989-ben kirobbant forradalom emléke előtt. Az eseményen Gheorghe Ciuhandu polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia az egyetlen kelet-európai ország, amely véráldozattal vívta ki szabadságát, Emil Constantinescu exállamfő pedig arról beszélt: Temesvár adta vissza a román nép önbecsülését. Constantinescu szerint egyébként a forradalom eszméit a bukaresti „filokommunistáknak” sikerült kisiklatniuk. Tegnap szabadtéri megemlékezést is tartottak a népfelkelés kezdetét jelentő Mária téri eseményekről, és felavatták a Mozgó Villamos-Múzeumot.

Nem voltam magányos harcos – jelentette ki Tőkés László az 1989-es rendszerváltáshoz vezető temesvári felkelés huszadik évfordulója tiszteletére szervezett emlékhét kedd esti gálaműsorán. A Temesvári Operában rendezett ünnepségen a romániai forradalom főszereplője megköszönte családjának és valamennyi, két évtizeddel ezelőtt mellette álló embernek a bátor, önzetlen kiállást, egyúttal románul és magyarul is áldást kért az akkor elesett temesvári hősök emlékére.

Az európai parlamenti képviselő közölte: elvárja az újraválasztott Traian Băsescu államfőtől, hogy második mandátuma idején folytatása is legyen a kommunizmus rémtetteinek elítélése alapjául szolgáló Tismăneanu-jelentés elfogadásának. Mint arról beszámoltunk, a forradalomban játszott kulcsszerepéért Băsescu a legmagasabb állami kitüntetés, a Románia Csillaga lovagkeresztjét adományozta Tőkésnek. Eckstein-Kovács Péter, az elnök kisebbségügyi tanácsosa az érdemrend átadásakor közölte: az államfő külön kérése volt, hogy a kitüntetést december 15-én, a bánsági városban kaphassa meg Tőkés László. „Az évforduló jelentőségét Traian Băsescu meglátása szerint is az adja, amit a rendezvénysorozat során többen említettek: a forradalom Temesváron tört ki, mégpedig azért, mert a város lakói, magyarok és románok egy emberként álltak az akkori református lelkipásztor mellé, amikor a Szekuritáte el akarta őt hurcolni a parókiáról.

Ezt az érdemet Temesvártól nem lehet elvitatni, éppen ezért december 15. a szolidaritás napja” – tolmácsolta Băsescu üzenetét Eckstein. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Sólyom László levelét olvasta fel, amelyben a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia az akkori forradalmárok elképzeléseivel ellentétben nem kapu, amelyen csak át kell lépni, hanem út, amelyen haladni kell.

„Bár a magyarság az ellenség szerepét kapta Ceauşescu rezsimjében, december közepén a multikulturális városban, Temesváron már nem volt kérdés a közös harc; ezt kell folytatnunk az akkori események szellemében. Az 1956-os magyar, illetve az 1989-es román lyukas zászló ugyanannak a megtisztulásnak a jelképe” – üzente Sólyom László, aki szerint a magyarság összetartozásának úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság többközpontúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével, az EU lehetőségeivel, ugyanakkor megmaradjon a nemzet egysége.

Ugyancsak levélben üdvözölte Tőkés Lászlót a temesvári forradalom évfordulója alkalmából Barack Obama is, felidézve: két évtizeddel ezelőtt romániaiak tízezrei fogtak össze és álltak ki határozottan a szabadság és az egyenlőség mellett. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: amikor oly nagy szükség volt a változásra, az akkori események szereplői segítettek kikövezni a remény útját, és Románia történelmében új fejezet nyílhatott.

Obama üdvözölte mindazokat, akiknek bátorsága hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szerte a világon szabadon élhessenek. Lech Walesa volt lengyel államfő már személyesen szólította szolidaritásra a Kárpát-medence népeit a temesvári gálán. A politikus úgy vélekedett, 1989-ben támogatást kért és kapott is a szomszédos országoktól, de sajnos azóta ez az erény mintha kikopott volna az emberekből. Mindjárt hozzátette: a mai nap ünnep, amikor nem siránkozni, hanem örülni kell.

„Legyetek aktívak! Soha egyetlen generációnak sem volt még ennyi lehetősége a változtatásra, mint nekünk, és a most elkövetett hibákat gyermekeink nem bocsátják meg soha” – szólt Walesa intelme. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a temesvári események kapcsán megjegyezte: a jó gyorsabban terjed, mint a rossz, 1989-ben emiatt sikerült a nyugati városból az egész országra kiterjedő forradalmat indítani. A gálaműsort megelőző nemzetközi fórumon egyébként Tőkés László politikai szándéknyilatkozatot tett közzé a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása érdekében.

„Azt kérjük az Európai Uniótól mint ötszázmillió polgár intézményes képviselőjétől, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségénél (ENSZ) indítsa be a megfelelő eljárásokat egy olyan nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakításának érdekében, mely lehetővé tenné a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűnök, emberiségellenes cselekmények törvényes kivizsgálását és elítélését a nemzetközi jog normáinak megfelelően” – szerepel a dokumentumban, amely szerint a kommunizmus „temesvári peréhez” az érintett államok erre szakosodott intézményei szolgáltatnának bizonyítékokat, ahol ezen intézmények már léteznek.

Azon országokban, melyek nem rendelkeznek hasonló intézményekkel, az ENSZ égisze alatt hoznák létre illetékes intézményeiket, illetve a megfelelő kivizsgálási szerveket, ugyanakkor a létrehozandó törvényszék anyagi, területi és időbeli kompetenciáját, valamint a használt szakkifejezések meghatározását az említett intézmény alapdokumentumai tartalmaznák, melyek a törvényszék által hozott döntések jogi alapját is szolgáltatnák.

Nagy Orsolya, Krónika, 2009. december 17.