Centenáriumi kiállítás nyílt Wagner Nándor emlékére Budapesten

Nagyszabású kiállítással emlékezik A bölcselet szobrásza címmel a budapesti Műcsarnok a száz éve Nagyváradon született Wagner Nándor szobrászra október 8-ától. A tárlat ünnepélyes megnyitójára az 1922. október 7-én világra jött művész születésének 100. évfordulóján kerítettek sort.

Wagner Nándor különös életműve három korszakra tagolódik és három országhoz – Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz – kötődik, így élete során háromszor indította újra művészeti karrierjét – emlékeztetett az ünnepélyes tárlatnyitó napján kiadott közleményében a Műcsarnok. Ezt a közlést azzal mindenképpen ki kell egészíteni, hogy a szobrász már a Trianon utáni, a Magyar Királyság keleti részeivel, azaz Erdéllyel, a Partiummal és a Bánsággal megnagyobbodott Romániában született, nagyváradi szülőházára csak 2005 decemberében sikerült emléktáblát állítani. Iskoláit szülővárosában végezte, értettségi után a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. A második világháború után, 1946-ban telepedett le Magyarországon.

Wagner Nándor pályakezdő időszakában tervezett szobrai közül mai napig látható az 1955-ben átadott, dunaújvárosi Vízhordó lány című kútszobra, ám más monumentális köztéri szobrait csak életműve lezárulta után avatták fel Magyarországon, a japán–magyar Academia Humana nevű, Wagner Nándor művészi hagyatékát ápoló alapítvány támogatásával – írták a centenáriumi tárlat szervezői, nyilván a Filozófiai kert című gellérthegyi szoborkompozíciójára utalva. Holott a szobrász kibontakozó tehetségének legfőbb bizonyítéka az a zseniális József Attila-szobor, amit csak megalkotása után félszáz évvel sikerült kiönteni és felállítani szülővárosában. Az egészalakos remekmű ma Nagyvárad egyik legértékesebb köztéri műalkotása, a Petőfiről elnevezett egykori Schlauch-kertben áll.

A szobrászművész 1956-ban Svédországba emigrált, ahol karrierje kiteljesedett, az itt töltött időszak jelentőségét számos köztéri szobra jelzi. Emléket állított a második világháború lengyel áldozatainak, de Selma Lagerlöf Nils Holgerson csodálatos utazása című művének Márton lúdját is megformázta. Svédországban megismert képzőművész feleségével, Akiyama Chiyóval 1969-ben Japánba költöztek, ott építették fel saját műteremházukat, amelyhez a tárlaton is megjelenített, a keleti és nyugati kultúrákat egyesítő teaház is tartozik.

Wagner Nándor vélhetően legismertebb alkotása a budapesti Gellérthegyen 2001-ben felavatott, meditációra hívó szoborcsoport, amely „egymás jobb megértésének” jegyében fogant. Az egyistenhitű vallásalapítók – Japánban elkezdett – megformázásával az alkotó arra kereste a választ, ami az embereket összeköti. A szoborcsoportot ebben a formájában 1997-ben, halálának évében ajándékozta a magyar fővárosnak, felállítását már nem érte meg. A térkompozíciót a világ különböző kultúráit képviselő öt alak – Ábrahám, Ekhnaton (IV. Amenhotep), Jézus, Buddha és Lao-Ce – alkotja, akiktől származtathatók a világ nagy vallásai. A körön kívül egy képzeletbeli egyenlő oldalú háromszög egyik oldalán látható három alak: Assziszi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi.

A műcsarnoki kiállítás középpontjába állított, legkorszerűbb technológiával, 3D nyomtatóval készült szobormásolatok most is együttgondolkodásra buzdítanak. A Fazakas Réka által rendezett tárlat 2023. február 5-ig lesz látogatható.

Az ünnepélyes centenáriumi tárlatnyitón Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, Masato Otaka, a Japán Császárság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete, Akiyama Koji, a Wagner Nándor Alapítvány japán elnöke mondott köszöntőt. Nyitóbeszédet Gergely Réka szobrászművész tartott. Díszmeghívottként jelen volt Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárójaként és a Partiumi Keresztény Egyetem alapító elnökeként az ezredfordulón sokat tett Wagner Nándor képletes hazatéréséért: védnökségével és támogatásával 2000-ben egyetlen esztendő alatt felállították a szülővárosban, Nagyváradon az egyetlen romániai köztéri szobrát, emlékkonferenciát rendeztek, alkotói ösztöndíjat alapítottak, emléktáblát avattak az Ady Endre utcai szülőházon.

Az EMNT elnöke a centenáriumi tárlatnyitó alkalmával rövid eszmecserét folytatott Japán budapesti nagykövetével.

Wagner Nándor életművéről rövid áttekintést ezen a honlapon nyerhetnek az érdeklődők:

https://wn100.webflow.io/oneletrajz.