2011. április 18. hétfő
Send this article Print this article

Diákok az Európai Parlamentben

Tőkés László EP-alelnök a Brugge-i College of Europe diákjainak meghívására 2011. április 18-án Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén előadást tartott a nyugat-balkáni országok bővítési esélyeiről.



   A Szerbiából, Romániából, Koszovóból, Montenegróból, Macedóniából, Horvátországból, Törökországból, Portugáliából, Bosznia-Hercegovinából és Ciprusból származó diákok az Európa Parlament működésének megismerkedése céljából látogattak Brüsszelbe, Judy Batt dékánasszony vezetésével.
   Bevezető előadásában Tőkés László kiemelte, hogy romániai magyarként és a parlament tagjelölt országokkal megbízott alelnökeként különleges érdeklődéssel követi a Nyugat-Balkán országait, ugyanis a térség nem maradhat „az Unió fehér foltja”. A magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel a régió országainak mielőbbi felzárkóztatása, ez pedig nem csupán a közösségi joganyag megfelelő adaptációját, de egy értékeken alapuló „spirituális szellemi közösség” kialakulását is feltételezi. A koppenhágai kritériumok teljesítésén és az emberi jogok érvényesülésén túlmenően, fokozott mértékben oda kell figyelni a nemzeti közösségek jogainak érvényesülésére is, ugyanis a délszláv válság lezárását követően a térség fokozottan érzékeny az etnikai problémákra. Tekintettel arra, hogy a térség stabilitását megvalósítani hivatott rendezési tervek a különböző autonómiaformák meghonosítására épülnek, tudatában kell lennünk annak, hogy az egyéni jogokon túlmenően az egyes etnikumok kollektív jogait is biztosítani kell – mondotta erdélyi képviselőnk.
   A hozzászólások rendjén a hallgatók változatos kérdéseket tettek fel, amelyek – egyebek mellett – a térség országainak bővítési esélyeire, a keresztény értékek érvényesülésére, valamint a Lisszaboni Szerződés által megerősödött parlament szerepére vonatkoztak.
   Válaszaiban európai képviselőnk az EU intézményeinek túlzott óvatosságát bírálta, amely példának okáért azt eredményezte, hogy az ún. név-vita által „blokkolt” Makedóniát megakadályozza, hogy megkezdhesse csatlakozási tárgyalásait, míg egyesek Horvátország uniós belépését Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez szeretnék kötni. Mindkét ügynek az az eredménye, hogy az Unió bővítésének folyamata Dél- Kelet Európa térségében indokolatlanul késlekedik.
   Bár Európa dicséretes elfogadást tanúsít a más kontinensekről érkező nem-keresztény bevándorlók iránt, ezzel szemben viszont érthetetlen, hogy ugyanezt a „megértést” miért nem alkalmazza saját keresztény közösségeire. Saját értékeink érvényesülésének hiánya ugyanis azt a kérdést veti fel, hogy Európa miért nem ragaszkodik saját gyökereihez, történelméhez?
Tőkés László végezetül a kommunizmus örökségére is kitért, és felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy térségünk országaiban a letűnt rendszer társadalomromboló hatása sajnos még mindig élő valóság. Sikeres integráció csakis akkor képzelhető el, hogyha a politikai vezetők bukott rezsim visszahúzó örökségét mielőbb megpróbálják felszámolni. Ez viszont csakis egy értékelvű, korrupciótól mentes, kisebbségeit megvédeni képes jogállami keretek közt képzelhető el. Éppen ezért a csatlakozási feltételek teljesítése nem csupán Brüsszel, hanem az illető ország jól felfogott érdeke is egyben – vonta le következtetéseit Tőkés László.
 
Brüsszel, 2011. április 18.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010