Egészséges emlékezetpolitikára van szükség

A XII. Partiumi Írótábort július 9–11. között szervezték meg Nagyváradon, fő helyszínéül a Partiumi Keresztény Egyetem szolgált. A tanintézet társszervezője is volt a tábornak a Partiumi Magyar Művelődési Céhhel és a Pro Universitate Partium Alapítvánnyal karöltve. Ez utóbbinak az elnöke, Tőkés László előző királyhágómelléki püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács elnöke volt idén is a tábor fővédnöke.

Az emlékezetkultúra a régió irodalmában témamegjelölés mentén, ahhoz szorosan vagy áttételesen kapcsolódva irodalomtörténészek, úgymint Pomogáts Béla, Bertha Zoltán, Ködöböcz Gábor, Horváth Béla, Jánosi Zoltán és Végh Balázs Béla, valamint írók, költők, szerkesztők, nevezetesen Oláh János, Kenéz Ferenc, Mezey Katalin, Aniszi Kálmán, Szőcs Géza, Nagy Erika, Jónás Zoltán, Juhos Kiss János és Sarusi Mihály tartottak előadásokat. Rajtuk kívül Lipcsei Márta, Goron Sándor, Oláh József, Szilágyi Ferenc Hubart, Fábián Judit, Szilágyi Szilvia és Ozsváth Zuzsa bihari szerzők olvastak fel műveikből.

A zárónapon Tőkés László Közösségteremtő emlékezet címmel osztotta meg gondolatait a részvevőkkel. Elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy az írótábornak immár másodjára helyszíne az a Partiumi Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ, amely az 1989-es rendszerváltozás és az azt követő negyedszázados intézményépítő munka értékes, kézzelfogható eredménye, aminek továbbépítése, bővítése és gazdagítása a mostani és a következő generációk számára is nemes feladat. Történelmi távlatokból kiindulva emlékeztetett: „Frontális támadás és folyamatos hadviselés folyt és folyik egyházaink, kultúránk, anyanyelvű oktatásunk ellen, márpedig hitében és nyelvében él a nemzet, a templomot s az iskolát nem szabad hagynunk!” A közösségi szolgálat és nemzeti önazonosságunk megtartása összefüggésében szólt a továbbiakban a népművelés szerepéről és fontosságáról, azon mindenkori törekvéséről, hogy egyházi emberként és politikai közszereplőként a közművelődést támogatása.

Más intézmények mellett az írótábor jelentőségét is méltatta, nemkülönben annak szervezőit és részvevőit – visszatérőket és újakat egyaránt. A Partiumnak mint történelmi régiónak a reneszánszát célkitűzésként említve Tőkés László fontosnak ítélte regionális emlékezetpolitikánk intézményes kereteinek a megteremtését. Minden törekvésnek a határok feletti nemzetegyesítést kell szolgálnia – jelentette ki. A Szentírásból és irodalmi művekből vett idézetek mentén az emlékezetkultúra problematikáját járta körül a továbbiakban, különös tekintettel a múltból magunkkal hozott, a kollektív tudatban és tudattalanban egyaránt megtalálható traumákra. A kollektív történelmi emlékezet identitásképző szerepe felbecsülhetetlen – hordozója pedig nem csupán a történetírás, hanem az irodalom is. A kollektív történelmi emlékezet a közös nemzeti tudat alapja még akkor is és annak ellenére is, hogyha a múlt közös emlékei, múltunk eseményei elmerülnek a jungi kollektív tudattalanban, melyben jelen van közös múltunk minden emléke – vélte az előadó. Tőkés László szerint a proletár internacionalizmustól a liberális kozmopolitizmusig terjedő széles skálán az identitásunkat, nemzeti önazonosságunkat, hitünket, egyházainkat, gyökeres kultúránkat, regionális és helyi közösségeinket, anyanyelvünket veszélyeztető, romboló erőkkel szemben vesszük fel a harcot, amikor emlékezetkultúránkat egészséges alapokra helyezzük.

A nemzet spirituális egészségét és egységét csak egy egészséges emlékezetpolitikával, a frusztrációk feloldásával, a traumák (háborúk, levert forradalmak, Trianon, kommunizmus stb.) gyógyításával, a kollektív öndestrukciós folyamatok (depresszió, népességfogyás, öngyilkosság) megállításával lehet elérni. Kosza Ida tudós pszichológus elméletére hivatkozva a kollektív tudattalanban rejlő pszichés erők felszabadításáról beszélt, arról az energiáról, melyneka fő forrásai: az istenhit, a nemzeti identitás, a család, valamint a társadalmi hovatartozás közösségi keretei.

A nemzetpolitika dimenzióinak és feladatainak példázatos felsorakoztatását követően erdélyi EP-képviselőnk az európai regionalizmus kérdéseiről is szólt, illetve annak Kárpát-medencei aspektusairól. Miként számunkra, magyarok számára életbevágó fontosságú a nemzetellenes művelődés- és emlékezetpolitika leküzdése, a regionális identitás és öntudat kialakítása, fejlesztése, azonképpen Európának is szüksége van egy egészséges kontinentális emlékezetpolitikára. Például a kommunizmus európai traumájának feltárására és gyógyítására, ezen túlmenően pedig a keresztény gyökerekhez való visszatalálásra – mondotta Tőkés László.

A XII. Partiumi Írótáborban megemlékeztek a rendezvény ötletgazdájáról, az idén elhunyt Barabás Zoltán költőről is, akinek verseiből Meleg Vilmos színművész nyújtott át egy reprezentatív csokrot.