Elutasította a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét

Megalapozatlannak minősítette és elutasította a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét, amelyet az EP-képviselő másfél éve nyújtott be az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen – tudta meg az MTI.

Filip Teodorescu, a Securitate – az egykori román kommunista titkosrendőrség – kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állították 2014 szeptemberében a köztörvényes bűnözőként elítélt, jelenleg is börtönben ülő volt szekus kollaboráns Dan Voiculescu Antena 3 nevű bulvártévéjének egyik műsorában, hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt. A püspök 30-30 ezer eurós kártérítést követelt rágalmazásért Teodorescutól és a tévécsatornától, illetve 15 ezer eurót Talpeștől. A törvényszék háromszori halasztás után pénteken meghozott döntése nem jogerős.

Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje egészen elképesztőnek nevezte az ítéletet, amely azonban a jelenlegi magyarellenes romániai hangulatkeltésbe beleillik. A végzés szerinte jogilag csak úgy értelmezhető, hogy a törvényszék is idegen kémnek és hazaárulónak tartja Tőkés Lászlót. Felidézte: a per érdemi tárgyalása során Talpeș és Teodorescu a volt temesvári lelkésznek egy magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989-ben írt elismervényével próbálták alátámasztani azt az állításukat, hogy Tőkés a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott. „Ha minden pap, aki a Ceaușescu-érában támogatást kapott külföldről, hazaáruló lenne, akkor azt hiszem, egy pap sem maradt volna hivatalban Romániában, főleg ortodox nem” – jegyezte meg Kincses Előd.

Az ügyvéd elmondta: a felperes azzal bizonyította a kémvád megalapozatlanságát, hogy Tőkés Lászlót – az európai parlamenti képviselői mandátumra pályázó jelöltként –átvilágította az egykori Securitate levéltárát vizsgáló testület (CNSAS) és megállapította, hogy Tőkés László nem volt kommunista titkosszolgálati ügynök. Épp ellenkezőleg: megfigyeltje és üldözöttje volt a rezsim politikai rendőrségének. „Becsatoltam továbbá a Bihar megyei táblabíróság egy ítéletét, amelyben elmarasztalták azt a nagyváradi újságírót, aki ugyanezeket a rágalmakat terjesztette Tőkésről, és abban benne van, hogy a püspök egy történelmi személyiség, és teljességgel megalapozatlanok azok a hazugságok, amelyeket újra felmelegítettek a volt szekusok” – magyarázta Kincses Előd.

Az ügyvéd szerint befolyásolhatta a bíró – általa törvénytelennek és igazságtalannak tartott – döntését az, hogy a per érdemi tárgyalása utáni napokban, az ítélethozatal előtt három héttel Klaus Iohannis román államfő – nacionálkommunista körök indítványára – visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga érdemrendet, amivel 2009-ben, a forradalom huszadik évfordulóján a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért tüntették ki. Kincses felidézte: azt is törvénytelennek tartják, hogy az államfő megfosztotta Tőkés Lászlót a román állami kitüntetéstől, és hivatalos megkeresésben kérték az elnöki rendelet visszavonását. Mint mondta, a mostani erkölcsi kártérítési perben is javasolni fogja Tőkés Lászlónak, hogy fellebbezzen. Ebben az esetben a másodfokú, jogerős ítéletet a bukaresti táblabíróság fogja meghozni.