Gondolatok Anne Elizabeth Applebaum kitüntetése alkalmára

A Petőfi Sándor-Díjat a Közép-Európai Népek Szabadságáért idén Anne Applebaum veheti át a Terror Házában, mely puszta létével is memento gyanánt hirdeti az önkényuralmi rendszerek ellen vívott örökös szabadságharc erkölcsi imperatívuszát.

A The Economist egykori újságírója 1988-ban került varsói szolgálati helyére. A „szolgaság földjét” a szabad világtól elválasztó vasfüggöny szimbolikus stratégiai vonalát olyanképpen lépte át, miként egy „Rubicont”, és vált ezáltal nem csupán egyszerű tudósítójává, hanem cselekvő részesévé a kelet-közép-európai rendszerváltozás drámai folyamatának.

Ma délelőtt, a strasbourgi Európa Házban az üldözött iraki keresztények képviselőit látjuk vendégül. Az elmúlt évben egyaránt alkalmunk volt találkozni Rebija Kadir asszonnyal és a Dalai Lámával, az elnyomott ujgurok, illetve a tibetiek szellemi vezetőivel, de a kisemmizett krími tatárok vagy az össztársadalmi lágerviszonyok közt tartott észak-koreai üldözöttek szintén az Unióhoz folyamodtak segítségért.

Két évtizede annak, hogy a Berlini Fal összeomlott – maga alá temetve a gulágok diktatúráját. Saját erőnkből nem lettünk volna képesek kivívni szabadságunkat. Ez csak úgy sikerülhetett, hogy Jan Pallach és Szaharov, Walesa és Popjelusko, Tóth Ilonka és Mansfeld Péter népe mellé állott az elnyomottakkal szolidaritást vállaló „szabad világ” – és az egyetemes összefogás meghozta gyümölcsét, közös szabadságharcunk elnyerte diadalát. Temesváron is csak együttes erővel tudtuk volt áttörni „a hallgatás falát”.

A nyugati demokráciák „szabadcsapatainak” egyik tudós és bátor harcosa Anne Applebaum, aki kivételes érzékenységgel érzett rá „a szovjet tábor” „szolganépeinek” reménytelen állapotára, és a valóság bemutatása, valamint az igazság kimondása által járult hozzá a Berlini Fal lebontásához. A szabadságharc élvonalába tartozó lengyel néppel vállalt – személyes életére nézve is meghatározó – sorsközössége példaértékű a világ számára.
János, a szeretet Apostola arra buzdít bennünket, hogy: „ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal” (1. Jn. 3,18). A Díj lánglelkű névadója, Petőfi Sándor életével és halálával hitelesítette Krisztus példáját és tanítását.

Ez, a cselekvő szeretetből fakadó, odaadó szolidaritás indítson minket további küzdelemre a Költő által célul kitűzött: „világszabadságért”.

Strasbourg, 2010. december 14.

Tőkés László