Az EMNT és az SZNT elnökei rámutattak: az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre, majd hangsúlyozták, őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, mind a nemzetközi és regionális fejlemények, mind a belpolitikai realitások fényében – különös tekintettel a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére. Ennek a dialógusnak az elősegítésére kérték levelükben az államelnököt, valamint Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi és Nicolae-Liviu Dragnea képviselőházi elnököt. Izsák Balázs és Tőkés László március 27-én kelt levelükben találkozót indítványoztak, amelyen bemutathatják a román–magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket.

Az államelnöki hivatal nevében válaszoló Laurențiu-Mihai Ștefan államelnöki tanácsos levelében hangsúlyozta, hogy az államfő kiemelt figyelmet szentel a román–magyar kapcsolatoknak, és nagyon fontosnak tartja a román–magyar viszonyt, ezért is látogatott tavaly nyáron Hargita és Kovászna megyébe. A centenárium évében a jövő közösen támogatható projektjeire kell összpontosítani, nem a múltra – olvasható a levélben. Az erdélyi magyar közösség jogos autonómiaigényével kapcsolatosan az államelnöki tanácsos levelében azt írja: Románia államelnöke több esetben is hangsúlyozta, hogy az etnikai alapú autonómia nem támogatható, mivel meglátása szerint az a társadalmi béke helyett békétlenséget eredményezne. A javasolt párbeszéd kezdeményezéséről a válaszlevél diplomatikusan hallgat.

 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája