Erre a napra esett egy székelyföldi utazócsoport brüsszeli látogatása, amelynek tagjai az előző napon a magyar kulturális intézetben rendezett 56-os megemlékezésen is részt vettek.Itt a Balassi Intézet igazgatója, Vitézy Zsófia és a Magyar Köztársaság belgiumi nagykövete, Nagy Zoltán mellett felszólalt az 1956-os belgiumi magyar közösség képviselője is.

A látogatócsoportot fogadta az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) brüsszeli képviselete székhelyén a testület főtitkára, Olivier Poquillon is, aki bemutatta az iroda tevékenységét, és elmondta, hogy munkatársaival együtt az Európai Unió intézményeinek döntési folyamataiban igyekeznek a keresztény szempontokat érvényesíteni. Johanna Touzel, a COMECE szóvivője előadásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények immár partnerként, nem egyszerű lobbiszervezetként tekintenek képviseletükre, éppen ezért nagyobb esélye van annak, hogy különböző tervezetek, direktívák, európai normák kidolgozásánál érvényesíteni tudják keresztény felfogásainkat és értékeinket.

Az Európai Parlamentet bemutató szeminárium keretében Láng Péter, a magyar látogatócsoportok felelősetartott szakavatott előadást, majd Hannu Takkula finn liberális képviselő köszöntötte a székelyföldi csoportot, aki barátjának és szövetségesének nevezte Tőkés Lászlót. Finnország sok tekintetben példa számunkra, elsősorban a svéd közösségnek biztosított autonómiája miatt, mondotta Gergely István (Tiszti), amikor a látogatócsoport nevében átadta a képviselőnek a csíksomlyói kegytemplomot ábrázoló ajándékot.

A rendezvény házigazdája, Tőkés László EP-képviselő megnyitó beszédében a hit hősének nevezte Márton Áront, akire Székelyföld és Erdély népe valóságos szentként tekint. Mindszenty József hercegprímás, Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspökök mellett a magyarok méltán büszkék Erdély egykori püspökére. Majd így folytatta: „Kettős kisebbségben élő népét oltalmazva mind hitéért, mind magyarságáért börtön és egész életére szóló üldöztetés lett az osztályrésze. A kommunista internacionalizmus állítólagos nemzetek fölöttiségével éles ellentétben a román nacionálkommunizmus brutális módon elnyomta a közel kétmilliós magyarságot. (…) Hitvalló élete és példája legyen örök tanulság számunkra. A Gonosszal szemben soha ne hátráljunk meg. Mert: »mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk«” – zárta szavait erdélyi képviselőnk a Szentírást idézve (Zsid 10,39).

A COMECE főtitkára előadásában példaképnek nevezte Márton Áront, mivel ő életével, tetteivel a közjóért és a békéért harcolt. Példája jól mutatja, hogy a keresztény élet mindennapi döntéseken alapul, ezért ő azt kéri, hogy Áron püspök példájához hasonlóan mi is legyünk aktívak a közéletben, családjainkkal egyetemben vegyünk részt a társadalmi döntések alakításában.

Ezt követően Máthé Vilmos brassói plébános az erdélyi püspök életét mutatta be, majd Csapai Árpád Szilárd csíkszeredai egyetemi lelkész beszélt azokról a meghatározó háborús élményekről, amelyek Márton Áron erős személyi karakterét formálták, és később a papság felé irányították.

A rövid előadásokat Petényi Katalin és Kabay Barna Szigorúan ellenőrzött életek című dokumentumfilmjéből készített, Márton Áron börtönéveit bemutató összeállítás vetítése követte. A jilavai és máramarosszigeti börtönökben készített, megrázó képek jól érzékeltették azt a szenvedést, amelynek próbatételei által a kommunista hatalom igyekezett megtörni a hitéhez s nemzetéhez mindvégig hűséges püspököt.

Ezután a brüsszeli magyar katolikus közösség lelkipásztora, Havas István emelkedett szólásra. A kommunizmus alatt semmilyen hír nem jött a „szomszédos baráti országok” ellenállóinak szenvedéséről. Ki más mutassa be Brüsszelben Márton Áront, ha nem mi? Nekünk kell ismertté tenni példáját, ezáltal is felmutatva európai, demokratikus és keresztény gyökereinket és múltunkat – mondotta.

A felszólalók sorát a székelyföldi látogatócsoport vezetője, Gergely István zárta, aki egyebek mellett ezeket mondotta: „Áldom az emlékét a megidézett Márton Áron püspöknek. Emlékezésünk célja szellemi utódok nemzése. Hagyatékát ’megemészteni’, felszívni és ezáltal új erőre kapni. A gyökérből így lesz magyar jövő” – zárta szavait az egykori csíksomlyói plébános.

A konferencia néma főhajtással tisztelgett a pár nappal korábban elhunyt Ferencz Béla Ervin gyergyószárhegyi ferences szerzetes emléke előtt, akinek legendás életét az evangéliumért és az igazságért való kiállás jellemezte, aki a kommunizmus ideje alatt „sok csatát vívott” egyházáért és nemzetéért.

A konferencia az ősi székely himnusz közös eléneklésével zárult: „Vándor székely reménységét, / Jézus, áldd meg Erdély földjét…”