Japán szerint a migránsválságot a kiindulási gócpontokban kell kezelni

Július 5–6-án került sor Strasbourgban a 37. EU–Japán Parlamentközi Találkozóra. A két parlament küldöttségeinek részvételével rendezett tanácskozást július 5-én délután Petr Ježek, a Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős EP-küldöttség elnöke, valamint Gotoda Maszazumi parlamenti képviselő, a japán delegáció vezetője nyitotta meg.

Előterjesztéseiben az Unió, illetve Japán politikai és gazdasági helyzetéről nyújtottak átfogó tájékoztatást. Mindketten elégtétellel szóltak az EU és Japán közötti Gazdasági Partnerségi Megállapodás, valamint a Stratégiai Partnerségi Megállapodás megkötésére néző tárgyalások előrehaladásáról és a keretükben megvalósuló kölcsönös együttműködés nyújtotta távlati lehetőségekről.

Tőkés László európai képviselő, a Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős EP-küldöttség póttagja hozzászólásában elismeréssel szólt a távol-keleti ország által elért, bámulatos gazdasági fejlődésről, melynek köszönhetően Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé nőtte ki magát. Isihara Nobuteru gazdaságfejlesztési miniszter szavaira hivatkozva, az EU és Japán gazdasági együttműködésének fokozását szorgalmazta, aminek együttes súlya máris a világ országai bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 28%-át teszi ki.

Erdélyi képviselőnk a továbbiakban az Európán elhatalmasodó migrációs válságról kérdezte a japán vendégeket. Olaszországban immár az elviselhetetlenségig fokozódott a helyzet, az Európai Unió pedig egy olyan hajóhoz hasonlítható, mely hogyha több utast vesz a fedélzetére, maga is elsüllyed. Mi erről a tokiói álláspont és mit tanácsol ezzel kapcsolatban Japán, mely tudnivaló módon távol áll az illegális bevándorlók áradatától, és gyakorlatilag semmilyen migránst nem fogad be? – kérdezte képviselőnk, külön is megemlítve az Európa identitását fenyegető veszélyeket.

Még mielőtt válaszolhattak volna a megkérdezettek, Karin Kadenbach osztrák szocialista képviselő, az EP-delegáció alelnöke magához ragadva a szót és magából kikelve utasította vissza Tőkés László európai identitásunkra vonatkozó megjegyzését, polemikus éllel jelentve ki, hogy az európai törvényhozás többsége szerint „nem kell félnünk identitásunk elvesztésétől”, kikérve ugyanakkor, hogy ilyent senki ne állítson.

Hozzászólásában Bruno Gollnisch független franciaországi képviselő arra mutatott rá, hogy Európában egyre többen vannak, akiket aggodalommal tölt el az Unió jelenlegi migránspolitikája. Tiszteletben tartja ugyan a többség álláspontját, de a kisebbségi – példának okáért a közel 50%-ot kitevő ausztriai euroszkeptikusok véleményére is oda kell figyelni – mondotta. Ježek delegációs elnök ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az identitásról szóló vitákban mindenkinek jogában áll kifejteni a véleményét.

Válaszában Gotoda delegációvezető elismerte, hogy Japán szinte teljesen mentes a jelenkori migrációs áradattól – mindazáltal teljes szolidaritást tanúsít a bevándorlók iránt, akiknek sorsán humanitárius támogatásokkal kíván enyhíteni, továbbá teljes mértékben együttműködik a migráció kiváltó okainak az ún. kiindulási országokban való megszüntetésében.

Az EU–Japán parlamentközi tanácskozás másnap biztonságpolitikai kérdések, a japán–kínai–észak-koreai viszonyrendszer megtárgyalásával folytatódott.

A felek elégtétellel üdvözölték egy közös nyilatkozatban, hogy az Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi és gazdasági partnerségi egyezményről széles körű politikai megállapodás jött létre. Bár ez még nem a végleges kereskedelmi szerződés, nagy előrelépést jelent az EU–Japán kapcsolatokban.