2011. április 2. szombat
Send this article Print this article

Vivat Mathias!

Tőkés László beszéde a kolozsvári Mátyás-szobor újjáavató ünnepségén



 
    Bő száz esztendeje, 1902-ben, a Művészet című folyóiratban Fadrusz János világraszóló alkotását ekképpen méltatták: „„A paripa szügybe szegett feje mögött, szinte deréktól kezdve látjuk a király hadverő alakját. Magasan domborodó páncélja alatt érezzük a testet, dobog a szive, él. [...] Ez az a király, a kit négyszáz esztendő óta mind hívebben szeretünk. Ez az a Mátyás, a ki végzett a haza ellenségeivel. Ölében, a nyeregkápán kérészbe téve diadalmas kardja, még nem dugta hüvelybe, soha ne is dugja, hogy menten halálos sújtásra emelhesse, mihelvt ellenség támadna az ő magyarjai ellen. Szeme a jövendőkben, néz messze határaink felé, azokon is túl, olyan messzire vigyázva, a mennyire ő láthat. És a míg az ő ereje, szíve, esze őrködik sorsunk fölött, mi azalatt boldogulhatunk, jólét, tudomány és művészet is lesz a békességben.”
    Malonyay Dezső jóslata a törénelmi megpróbáltatásoktól terhes elmúlt évszázadban igaznak bizonyult. Az „igazságos Mátyás” nemcsak uralkodása fényes korszakában, hanem a jelenkorban is „őrködik sorsunk fölött”. A Kolozsvár főterét és Erdély „történelmi terét” uraló lovasszobra, íme, ma ismét régi pompájában ragyog. Mátyás a gyilkos háborúk és az egymást követő impériumváltozások minden „dúlását”– köztük Gheorghe Funar „kolozsvári bíró” áldatlan garázdálkodását is – túlélte. Mátyás király újra él, és amíg élni fog – ahogyan a mondás is tartja –: az igazság is élni fog.
    A mai szoboravatáshoz különleges időszerűséggel kapcsolódik az a fejlemény, hogy a napokban a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Guşă tömeggyilkosságban vétkes kommunista tábornok szobrának a felállítására irányuló óvását. Ezzel ellentétben viszont a Craiovai Ítélőtábla – nyilvánvaló politikai nyomásnak engedve – szintén jogerős ítélettel helyezte hatályon kívül a Ceauşescu-rezsim idején Călăraşilor névre átkeresztelt Kossuth Lajos utca eredeti nevének a helyreállítására vonatkozó városi tanácsi határozatot, ami egyet jelent hetvenezer marosvásárhelyi magyar és egész erdélyi magyarságunk „arculcsapásával”.
    Ugyancsak ezekben a napokban, hetekben zajlott a nemzeti ünnepünk – Március 15-e – alkalmából elhangzott, „egyes magyarországi üzenetekről” szóló parlamenti nyilatkozat szégyenteljes vitája, mely újból – ki tudja, hányadszor – a mesterségesen gerjesztett magyaraellenesség felszításával kíván politikai tőkés kovácsolni az ellenzékben lévő posztkommunista-álliberális román pártszövetség számára.
    Miközben Mátyás király szobrának a sikeres felújítását ünnepeljük, az elmondottak összefüggésében illő és méltó, hogy a nacionálkommunista múlt visszahúzó kísérteteivel és meg-megújuló visszatérési kísérleteivel is – közös erővel – leszámoljunk.
Amikor a gyűlöletkeltésre szakosodott, szélsőséges nacionalista politikusokat és a romániai forradalom vérbefojtására kísérletet tévő tábornokokat emlegetjük, föltétlenül fel kell idéznünk Octavian Buracu forradalmi városvezető és Doina Cornea szabadságharcos alakját is, akik 1992–1994 között a már-már Marosvásárhely „Fekete márciusának” állapotát kiprovokáló kolozsvári „szoborháború” idején mindvégig mellettünk állottak, és az „igazságos Mátyás” szellemében munkálkodtak a románok és magyarok közötti társadalmi béke megőrzésén.
    Isten iránti hálaadással gondolok vissza a szomszédos Szent Mihály-templomban tartott 1992. december eleji ökumenikus istentiszteletünkre, valamint az azt követő, tízezres tüntetésünkre, melynek alkalmával – nem utolsó sorban Czirják Árpád érseki helynök jóvoltából – erdélyi egyházaink elöljárói a boldog emlékezetű Márton Áron püspök szellemében sorakoztak fel Mátyás kései utódai és alattvalói védelmére, és tettek hitet a közösségi önrendelkezés, a szabad vallásgyakorlás, a demokrácia és a jogállamiság, nem utolsó sorban pedig a történelmi szimbólumok és kulturális örökség európai értékei mellett.
    2011 eme gyönyörű tavaszi napján ebben a szellemben üdvözlöm körünkben Emil Boc miniszterelnököt és rossz emlékű elődjét feleldtető Sorin Apostu polgármestert, valamint – magyarországi polgártársaink képviseletében – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és Réthelyi Miklós miniszterünket, akiknek együttes jelenléte a magyarok és románok kölcsönös tiszteletét, valamint közös értékeink megbecsülését hivatott hirdetni.
    Az RMDSZ egykori eltávolított főtitkáraként, illetve a Magyar Kormány jelenlegi államtitkáraként Szőcs Géza akkor is és most is jelen van körünkben. Mátyás „katonájaként” 1992-ben arra mutatott rá, hogy – a szoborral együtt – „népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó”.
Ceuşescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben. Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon.
    Itt van az ideje – és ez az idő éppen most van –, hogy emberi és közösségi jogainkat, emberi és nemzeti méltóságunkat visszanyerve: újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon – szülőföldünkön és hazánkban. Ez a messze világló esemény hadd hirdesse azt a reménységünket, hogy végre-valahára egyaránt, újból jó lesz románnak lenni Stefan cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában – magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő egyenrangú polgárnak lenni Európában.
    Hisszük, hogy Mátyás királyunk „ereje, szíve, esze – tovább – őrködik sorsunk fölött”, mi pedig boldogulni fogunk, „jólét, tudomány és művészet is lesz” 21. századi európai békességünkben, Erdély fővárosában.
 
Kolozsvár, 2011. április 2.
 
Tőkés László
 


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010