A térségben kimondhatatlanul kegyetlen háborús viszonyok uralkodnak, párját ritkító humanitárius katasztrófa fenyeget, és a helyzet súlyosbodása a migráció további eszkalációját idézheti elő.

Az Európai Unió még közvetve sem válhat cinkosává az anarchiába torkolló, féktelen háborúskodásnak. A szenvedők iránti szolidaritás, valamint a rázúduló migrációs népvándorlás egyre határozottabb fellépésre készteti az EU-t a szíriai és az iraki helyzet megoldása érdekében.

A Moszul visszafoglalására és az Iszlám Állam megtörésére irányuló totális ellentámadás rendkívüli időszerűséggel tette szükségessé az Európai Parlament újabb fellépését az iraki helyzet rendezése céljából. Lars Adaktusson svéd néppárti képviselő kezdeményezésére a parlament már ez év februárjában szokatlan élességgel és szókimondással állott ki a dzsihadista terrorszervezetek által elkövetett tömeggyilkosságok áldozatai, illetve az azok célpontjává váló vallási kisebbségek védelmében. Az EP napirendjére került aktuális határozati indítvány szintén az üldözött etnikai és vallási kisebbségekre összpontosít, köztük is elsősorban a keresztényekre. Az évezred elején Irakban még másfél millió őshonos keresztény élt – egy évtized alatt azonban számuk 200–250 ezerre apadt. Többségük szülőföldje éppen az az ország északi részén fekvő terület, ahol most a hadjárat folyik, és ahol a legádázabb harcok dúlnak. Túlzás nélkül állítható, hogy az iraki – és egészében véve a közel-keleti – kereszténység puszta léte és túlélése forog kockán.

Tőkés László EP-képviselő az észak-iraki keresztények, a jazidik, a türkmének és más kisebbségek megmentéséért szállt síkra a határozati indítványhoz fűzött október 26-i hozzászólásában, akiknek kiirtása és elűzése – bevallott módon – az iszlám dzsihadisták főbenjáró célja. „A nemzetközi és az európai közösség csak együttes erővel vethet véget a térségben folyó tömeggyilkosságnak és népirtásnak, a háborús és emberiség ellen elkövetett bűnöknek” – mondotta erdélyi képviselőnk. Mértékadó helyi egyházi vezetők véleményével egybehangzóan továbbá azt hangsúlyozta, hogy „a legfőbb prioritást az elűzött keresztények és más kisebbségek szülőföldjükre való visszatelepítése jelenti”. Az európai migrációnak is ez az egyetlen életképes alternatívája.

Végezetre Tőkés László elismeréssel szólt arról, hogy a magyar kormány önálló államtitkári hivatalt hozott létre az üldözött keresztények megsegítésére – ezáltal is példát mutatva elvhűségből és szolidaritásból.

Az észak-iraki helyzetről szóló parlamenti határozatot az EP ma déli plenáris ülésén nagy többséggel fogadták el. A dokumentum – egyebek mellett – amellett foglal állást, hogy az elüldözöttek és a menekültek hazatelepítését követően a Ninivei-fennsíkot, valamint a Tal Afar és Sinjar tartományokat magába foglaló észak-iraki terület autonóm jogállást nyerjen.