2014. június 3. kedd
Send this article Print this article

Michl Ebner Állásfoglalása Románia Csillaga ügyében

Amint az közismert, idén májusban amerikai kongresszusi képviselők egy csoportja közös levélben kérte John Kerry külügyminisztertől, hogy járjon közben Románia kormányánál és Traian Băsescu államelnöknél Tőkés László ügyében, valamint más, az erdélyi magyarság jogait sértő, nagy fontosságú kérdésekben.



   Az amerikai politikusok külön is említést tesznek arról, a 2014. március 25-i szenátusi törvénymódosításról, mely az állami kitüntetések „alkotmány-ellenes magatartás” alapján történő visszavonásának a megkönnyítéséről rendelkezik, és amely „jelzésértékű az országban egyre erősödő intolerancia légkörére nézve, és interetnikus feszültségek kiprovokálásának a határozott szándékára vall”. A Románia Csillaga érdemrendnek a visszavonásával ellentétben „Romániát bátorítani kell abban, hogy tartsa tiszteletben és éltesse, ne pedig csorbítsa, egy olyan ikonnak, mint Tőkés Lászlónak az antikommunista örökségét és az 1989-es forradalom megvalósításait” – olvasható a levélben.
   Az amerikaiak felszólalását követően az ügyben név szerint is szereplő dél-tiroli autonómia jeles képviselője, Michl Ebner volt európai parlamenti politikus is nyilatkozatban tartotta szükségesnek megszólalni a botrányossá fajult Tőkés-ügyben. „A Románia Csillaga érdemrend visszavételével fenyegetőzni nemcsak a mai korszellem és az európai értékek semmibevételéről árulkodik…, hanem ugyanakkor a Ceauşescu tetteivel való azonosulást is jelenti, illetve eltagadását mindannak, amit Tőkés tiszteletes a forradalom idején országáért tett” – áll a nyilatkozatban.
   Tudnivaló, hogy a magyarellenes román nacionalista köröknek valójában nem Tőkés László személyével, hanem az általa képviselterdélyi magyar autonómiával van bajuk. Hasonlóképpen megállapítható, hogy a posztkommunista Ponta-kormány az 1989-es forradalom örökségével kerül szembe, amikor Temesvár volt lelkipásztora ellen folytat hadjáratot.
 
Nagyvárad, 2014. június 3.
 
Á L L Á S F O G L A L Á S
           
Az Európai Tanács 1993 júniusában, Koppenhágában tartott ülésén meghatározta azokat az irányelveket és követelményeket, amelyeket az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak teljesíteniük kell. Az ún. koppenhágai kritériumok – egyebek mellett – kimondják a következőket:
             
„A tagság megköveteli, hogy a tagjelölt országok olyan stabil intézményrendszerrel rendelkezzenek, amely garantálja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét, egy működőképes piacgazdaság meglétét, valamint előírja, hogy ezen országok az Unión belül képesek legyenek a piacon tapasztalt versenyből adódó nyomással és kihívásokkal megbirkózni" (...)”[1]
             
Az Európai Unióhoz való csatlakozással a román kormányzat elkötelezte magát e feltételek teljesítése mellett, egyúttal pedig kinyilvánította, hogy tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárainak a jogait. Következésképpen a mindenkori román kormánynak kötelessége megvédeni és betartani a kisebbségi közösségek jogait. Ez a kötelezettség ráadásul nem csupán az aláírt csatlakozási szerződésből fakad, hanem a mai – több nemzetiségű – Románia létrejöttének történelmi hátteréből is. Románia létező kulturális sokszínűségének elutasítása tehát egyben a román nemzeti történelem tagadását is jelenti, sőt az ország európaiságát és jövőjét sodorja veszélybe – tekintettel arra, hogy a több nemzetiségű Románia akár a kultúrák, a vallások és a népek közötti tolerancia és a kölcsönös megértés példájává is válhatna a posztkommunista Közép-Kelet-Európa számára.
 
            Dél-Tirol hidat képez két különböző kultúra között, és egy hatékony kisebbségvédelmet valósít meg, ami kisebbségi és többségi lakossága, illetve Olaszország és Ausztria számára is egyaránt előnyös. Nyílt kisebbségi politikájának köszönhetően, ami egykor „problémát” jelentett, az egyszerre nagyszerű „lehetőséggé” válik. Mindezek alapján nemcsak hogy indokolt, de egyenesen ésszerű dolog, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő a kisebbségi gondok orvoslása összefüggésében a dél-tiroli helyzetre hivatkozik. Mindezért a Románia Csillaga érdemrend visszavételével fenyegetőzni nemcsak a mai korszellem és az európai értékek semmibevételéről árulkodik – melyek értelmében a történelmi regionális, illetve a kisebbségi nyelvek védelme Európa kulturális gazdagsága és hagyományai fenntartásának egyik legfőbb célkitűzése[2] – hanem ugyanakkor a Ceauşescu tetteivel való azonosulást is jelenti, illetve eltagadását mindannak, amit Tőkés tiszteletes a forradalom idején országáért tett.
            Amiként Tőkés László akkor is Románia legfőbb érdekében cselekedett, a jelenben is hasonlóképpen cselekszik. A jelenkori sokrétű nemzetközi kapcsolatok körülményei között az emberi és a kisebbségi jogok betartását immár egyetlen állam sem tekintheti saját belügyének, sőt ez a nemzetközi kapcsolatok meghatározó kérdését képezi, és a szomszédos államokkal, valamint az Európai Unióval fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatokra is közvetlen kihatással van.
Bolzano/Bozen
2014. június 2.
 
Michl EBNER,
a Dél-Tiroli Kereskedelmi Kamara elnöke
a Dél-Tiroli Néppárt volt európai parlamenti képviselője


[1] Elnökségi Következtetés, Európai Tanács Koppenhági ülése 1993, 7.A.iii
[2] A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chártája, Strasbourg, 1992. november 5, Preambulum


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010