Nemzeti fordulatot sürgetnek a külhoni magyarok

„Csatlakozni szeretnénk a nemzeti együttműködés Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által meghirdetett programjához” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke 2010. május 7-én a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon, a kétnapos ülést követő sajtótájékoztatón. Az erdélyi EP-képviselő rámutatott, hogy az utódállamokba szakadt magyar közösségek – elvi szinten legalábbis – eddig is az együttműködésben az összefogásban voltak érdekeltek, példa erre a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a délvidéki Magyar Koalíció, vagy az Erdélyben 2009-ben kínkeservesen tető alá hozott Magyar Összefogás. Tőkés hozzátette: „A politikai rendszerváltozáson túlmenően a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, nemzeti fordulatra van szükség. Most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat, itt az ideje ennek is.”

Az autonómia iránt elkötelezett külhoni szerveződések képviselői a kétnapos tanácskozás során áttekintették az új magyar kormány színrelépésével módosuló nemzetpolitikai lehetőségeket és kereteket. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, a leendő külügyminisztérium parlamenti államtitkár-jelöltje péntek délelőtti előadásában a megerősödő magyar külpolitika és a nemzetpolitikai megújulás összefüggéseiről beszélt. Rámutatott: az autonómia intézménye a külhoni magyar közösségek megmaradásának biztosítéka, ugyanakkor hosszú távon a közép-európai térség stabilitásának záloga is. A fideszes politikus  meggyőződése szerint a közép-európai térség újjáépítés előtt áll, ilyen értelemben is áttevődnek a hangsúlyok a szomszédsági viszonyokban. Rámutatott: a különböző nemzetrészek differenciált megközelítést igényelnek, de ahhoz nem fér kétség, hogy a különböző autonómia-formák a külhoni magyarság megoldatlan problémáira jelentik a választ. Németh továbbá a 2011 első félévében sorra kerülő magyar EU-elnökségből adódó feladatokat és lehetőségeket is felsorolta, európai kontextusba helyezve a magyar nemzetpolitikát.

A  KMAT napirendjén szerepelt a magyar anyanyelvi oktatás a Kárpát-medencében is. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért vezetője összegző tanulmányában az anyanyelvi oktatásban érdekelt szakmai szervezetek javaslatait ismertette. A rövid és középtávú intézkedési programban az anyanyelvi oktatás hatékonyságát elősegítendő célokat fogalmaztak meg, amelyekhez a lehetséges eszközrendszert is hozzárendelték. A KMAT tagjai több ponton módosításokat javasoltak, ezek figyelembevételével felkérték Éhn Józsefet a munkadokumentum végelegesítésére. Mécs László KMAT-titkár egy kárpát-medencei „magyar nemzeti jelentés” elkészítését javasolta.

A résztvevők a tanácskozás végén egy közös Nyilatkozatot is elfogadtak a magyar nemzet megújulása ügyében (mellékelve), amelyben többek között kijelentik: „Hosszú idő óta most ismét lehetőség nyílik a magyar nemzet határokon átívelő integrációjára”, és hozzáteszik: „a külhoni magyarság nem adományt kér, hanem maga is tevőleges segítséget ajánl ebben a folyamatban. Átérezzük felelősségünket és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.” Abbéli meggyőződésüknek adnak hangot, hogy „a sikeres nemzetpolitika és a többségi nemzetek szempontjaira is figyelő szomszédságpolitika összehangolható hozható Közép-Európa új térségfejlesztési stratégiája keretében, melynek kialakításában egy erős és sikeres Magyarország, a külhoni magyar nemzetrészekkel együttműködve meghatározó szerepet játszhat”.

A KMAT tagjai feladatlistát is összeállítottak, így a megoldandó kérésék közé sorolták a térség többi államának gyakorlatához hasonlóan a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek; a pozitív európai gyakorlatot követve, a különböző közösségi autonómia-formák megvalósítását és összehangolt működtetését a Kárpát-medencében; a magyar együttműködés intézményes rendszerének kialakítását, a kulturális, oktatási, tudományos, egyházi és gazdasági integráció érdekében; valamint a „kárpát-medencei magyar ügy” közös képviseletét Európában és szerte a nagyvilágban.

A külhoni nemzetrészek képviselői közös nyilatkozatukat a következőképpen zárják: „Kós Károly szellemében kiáltjuk a célt: »Nemzeti Uniót az Európai Unióban«. Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsba tömörült magyar érdekképviseleti szerveződések erre szövetkezünk, az eljövendő magyar rendszerváltó kormánnyal közösen ennek érdekében kívánunk munkálkodni.”

Mártély, 2010. május 7.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája