A hagyományokhoz hűen, a huszonkettedik alkalommal sorra kerülő tábor zárónapján Tőkés László mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, továbbá Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára foglalt helyet a pulpituson. Üresen maradt azonban Traian Băsescu széke, a román államfő ugyanis idén nem tette tiszteletét a táborban. Az Összenő, ami összetartozik jelmondat jegyében a magyar nemzetegyesítés volt a fő témája a zárónapon elhangzó beszédeknek.
    Tőkés László bevezetésképpen a kilencven évvel ezelőtt írott Kiálltó szó szellemiségét idézte meg, mondván, hogy a röpirat erdélyi magyarságunkra vonatkozó tartalma ma is érvényes. A sebtépés, önsajnálat ideje lejárt, a továbbhaladás útját pedig a szabadság, az egyesülés és a gyógyulás kulcsszavak mutatják. Ezek közül az első a magyar állampolgárság kiterjesztését, a második "Trianon gyógyítását", a harmadik pedig a húsvéti alkotmányt jelenti – hangzott el. Az egykori temesvári református lelkipásztor a mai romániai helyzetre kitérve rávilágított arra, hogy két évtized alatt keveset sikerült megvalósítania az erdélyi magyarságnak. 1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság. "Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából" – hangoztatta. Hozzáfűzte: még mindig a posztkommunizmus terhével viaskodunk, és ehhez hozzájárul még a szórványosodás, a népességfogyás, vagy a román magyarellenesség problémája is. Harminc év alatt egy millióval apadt a magyarság száma és ez felér a két világháború vérveszteségével. „Nem csak az országunk, hanem a társadalmi képünk is csonka” – vonta le a következtetést. A területi átszervezésre vonatkozóan, egyben utalva Traian Băsescu távolmaradására Tőkés László kijelentette: nincs helye alkunak az átrendezés kérdésében. Továbbá hozzátette, hogy Temesvár ostromának folytatásaként tekinthető az, hogy a román hatalom megkérdőjelezi Székelyföld létét.
    A ciántechnológiás alapú bányászat ügyében az EP-alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hiába van készülőben az Európai Unióban a ciánbányászatot tiltó jogszabály, ha ehhez Románia nem igazodik. Sorra hárulnak el az akadályok a verespataki aranybánya-beruházás elől, ezért Tőkés László Kápát-medencei összefogást sürget.
    Felszólalásának végéhez közeledve az EMNT-elnök kitért az alakuló új romániai magyar párt helyzetére is. A Jurnalul Naţional című bukaresti napilap pénteken közölte a Bukaresti Törvényszék indoklását, amellyel a testület elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Eszerint az EMNP politikai programjából kiderül, hogy az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel. Ez lényegében azt jelenti, hogy törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviselete Romániában, magyarázta Tőkés László. Az indoklásban az is szerepel, hogy azért nem jegyzik be a pártot, mert nem a nemzeti érdekek, hanem csak egy közösség szolgálatát tűzte ki célul. „Ez súlyosan diszkriminatív, antidemokratikus, és abszurd argumentáció. Az a hibánk, hogy magyarok vagyunk? Adjuk fel az identitásunkat ahhoz, hogy pártot alapítsunk? Azt kérjük a román féltől, hogy üljünk le egy tárgyalóasztalhoz és nem mint többség a kisebbséggel, hanem mint nemzet a nemzettel vitassuk meg ezt a kérdést. Mi semmi mást nem kérünk, mint az elvesztett területekért járó jogokat” – zárta mondandóját Tőkés László.
    Orbán Viktor arról a folyamatról beszélt, amely jelenleg a nyugati világot meghatározza. Véleménye szerint jelenleg a világban korszakváltás történik, melynek egyik jele, hogy a korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Az elhatalmasodó államadósságok olyan nagyságrendűvé válnak, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni, ezért a piaci verseny átalakul fogyasztási versennyé. A gazdaság nem fog magától átszerveződni, azt az állam szerepvállalása révén át kell szervezni, a jóléti államok helyett munkaalapú társadalmi rendszerre lesz szükség Európában. A nemzet miniszterelnöke megjegyezte, hogy a korszakváltásra Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ. Megfogalmazása szerint a választók zsigereikben is megérezték a tavalyi választásokon, hogy most összefogásra, "kétharmados forradalomra" van szükség. A nemzet nem adja fel a munkanélküliség, az államtól érdemtelenül származó jövedelmek elleni harcot, még akkor sem, ha nem lesz egy diadalmenet az újraszervezés. Azok a döntések, melyek az utóbbi időszakban születtek példaértékűek Európa többi állama számára. A sikerhez mindenekelőtt erős, összetartozó nemzetre van szükség, ennek szellemében Orbán Viktor üdvözölte a tábor mottóját, amely szerint "összenő, ami összetartozik".
    A két politikus a felszólalások után a moderátor szerepét betöltő Németh Zsolt közreműködésével válaszolt az értekezlet idején a közönség egyes tagjai által papírra vetett kérdésekre. Egyebek mellett szóba került a magyar energiapolitika és romastratégia, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és a magyar politikai alakulatok együttműködésének lehetősége. Ez utóbbi témához kapcsolódóan Tőkés László elmondta: az RMDSZ egy totalitárius egységet akar ránk kényszeríteni, és inkább szóba áll a román politikusokkal, mint a „magyar atyafiakkal”...

Tusnádfürdő, 2011. Július 23.