A rendezvénysorozat közismert becenevét tartalmazó Szenvedélyünk Tusványos! szlogen jegyében zajló nyitófórumon mindenkori meghívottként és díszvendégként Tőkés László, a romániai rendszerváltozás emblematikus alakja is részt vett, aki jelenleg európai parlamenti képviselőként, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnökeként vesz részt a közéletben.

Aznap délben a püspök jelen volt a városházán berendezett Aranycsapat-tárlat megnyitóján, ahol kifejtette: „A 2018-as év az Aranycsapat emlékéve. Erdély jövőjére gondolva tekintünk mi az Aranycsapatra, abban a szellemben, hogy Erdély aranykora, Tótfalusi Kis Miklós Aranyos Bibliája, illetőleg az Aranycsapat mind összefüggésben állnak egymással.”

Másnap, július 26-án reggel Tőkés László egy MOGYE-fórumon szólalt fel. A Mi lesz veled, Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem? című kerekasztal-beszélgetésen az intézmény két magyar oktatója számolt be a jelenlegi helyzetről, amelynek immár csupán politikai megoldása lehetséges, mert adminisztratív téren már zajlik a MOGYE összeolvasztása egy román műszaki egyetemmel, ez pedig a magyar nyelvű állami orvos- és gyógyszerészképzés végét vetíti előre. Erdélyi EP-képviselőnk hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy túl nagy a csend mind a sajtóban, mind a politika terén ebben az ügyben. „Véleményem szerint óriási mulasztást követ el az RMDSZ ebben a kérdésben. A Petőfi–Schiller Egyetem tragikomédiáját juttatja eszembe a mostani állapot. Akkor sem állt ki a teljes körű és vertikumú magyar nyelvű oktatás mellett, azóta sem, s nekünk kell időről időre kívülről figyelmeztetnünk, hogy tartsa be saját programját a parlamenti pártként működő szövetség” – fogalmazott. Az RMDSZ egyik alapítója és sok éven át tiszteletbeli elnöke szerint ebben a kérdésben végképp nincs helye a megalkuvásnak. Ezért indították el petíciójukat az EMNT, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács összefogásával, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés teljes körű helyreállításának célkitűzésével. Tőkés László szerint nem szabad hagyni, hogy ugyanarra a sorsra jusson a MOGYE, mint a Bolyai-egyetem az 1959-es egyetem­egyesítés idején. „Ez alapvető álláspont kell legyen, és ebbe az irányba kellene politizálnunk, de nem találjuk a politikai összefogás módját, lehetőségét” – mutatott rá. Meglátása szerint az alternatívaként felmerült magyar állami támogatású erdélyi orvosképzés csak mentőöv, s ha már minden kötél szakad, csak akkor szabad ehhez a megoldáshoz nyúlni. Felidézte ugyanakkor, hogy a MOGYE-n kialakult helyzet okán júniusban levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és megelégedéssel nyugtázta, hogy a nemzetpolitika irányítói már keresik a megoldást arra az esetre, ha a román állam ellehetetleníti a kibontakozást.

Egy időrendben is következő fórumon a székely fiatalokat ért terrorvádról és a rájuk mért súlyos ítéletekről volt szó az EMNT Kós Károly-sátrában, ahol elhangzott: a román legfelsőbb bíróság úgy hozott jogerős ítéletet a Beke–Szőcs perben, hogy bizonyítékok nélkül átminősítette a vádat, és nem adta meg a vádlottaknak a súlyosbított vádak elleni védekezés lehetőségét. Az előadók, köztük a bebörtönzött Beke István neje és Szőcs Zoltán öccse, több oldalról mutatták be az esetet és a körülményeket, egybehangzóan állítva: nemcsak justizmord történt, hanem egyenesen politikai összeesküvés áll az ügy hátterében, amelyet a román nemzetállami hatóságok és titkosszolgálatok a romániai magyarok megbüntetése és megfélemlítése szándékával ókumláltak ki. Tőkés László hozzászólásában emlékeztetett, hogy ő maga az ítélet kihirdetése után nyomban tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és tagjait arról, hogy Romániában ismét koncepciós perek zajlanak és politikai foglyok sínylődnek börtönben, de sajnos Brüsszelben közben beállt a nyári törvényhozási szünet, s emiatt őszig nem várható semmilyen fejlemény. Elégedetlenségének adott hangot, hogy közben idehaza az RMDSZ–MPP pártszövetség együttműködik a magyarellenes intézkedések kiagyalóival és elkövetőivel, az „elnyomókkal”.

A fórumot követő sajtótájékoztatón az EMNT meghívására Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, Lomnici Zoltán bíró, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Beke Ígyártó Csilla, a bebörtönzött Beke István felesége és Bajkai István országgyűlési képviselő, a magyar parlament törvényalkotási bizottságának alelnöke informálták a médiát a terrorvád és az azt követő ítélet kapcsán előállt helyzetről, valamint a teendőkről és lehetőségekről. A püspök emlékeztetett: elsősorban a „legfelsőbb fórum”, azaz a Mindenható Úristen elé kell vinnünk ügyeinket, de Isten után minden más alacsonyabb fórumon meg kell próbálni minden lehetőt. EP-képviselőnk elmondta, hogy már húszezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Beke István és Szőcs Zoltán ügyében indítottak. Úgy vélte: ezen elrettentő bírói döntés által nemcsak az elítéltek, hanem az egész magyar közösség ellen hajtóvadászat indult. Szerinte az elítéltek kiszabadítására irányuló lépések összehangolására van szükség. Megismételte: tiltakozásuk jeléül az RMDSZ-nek és az MPP-nek fel kellene bontaniuk a román kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési szerződést.

Ugyanaznap délben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Vallásszabadság nevű sátrában Emléktörvény született címmel tartottak egy fórumot az unitárius egyház szervezésében, amelynek meghívott előadói az 1568. évi tordai vallásügyi törvény korszakos és globális jelentőségéről, valamint a vallásszabadság napjáról februárban elfogadott törvény országgyűlési útjáról beszéltek Szabó László lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház fejlesztési előadó-tanácsosa bevezetője után. Tőkés László az 1989-ben felszínre tört szabadságvágyat felidézve szólt az elmúlt három évtizedről történelmi párhuzamok és aktuális valóságelemek összefüggésében, nem rejtve véka alá, hogy a pánortodox román állami elnyomás alól egyházaink mindmáig nem szabadultak. Ma is nagy szükség van a magyar és az erdélyi ön- és hitvédelemre, és kellő önbecsüléssel társítva az európai porondon is vállalnunk kell a keresztény identitásunkat – mondotta. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója egymást kiegészítve méltatták a 450 éves erdélyi vallásbékét és annak történelmi hozadékát, érdekes információkkal látva el a hallgatóságot a mai felekezetközi dialógusokról és viszonyokról is.

Délután a Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezésében tartottak egy tájékoztató fórumot Magyarok jogvédelme az európai színtéren címmel Szili Katalin miniszterelnöki megbízott moderálásával, itt Tőkés László EP-képviselő a nemzetközi súlyú európai jelentések szerzőiként is ismert Kalmár Ferenc miniszteri biztossal és Magyar Annával, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa alelnökével együtt mutatta be – értelemszerűen vázlatosan –, hogy mi minden történt az elmúlt években az Európai Unió, illetve az Európa Tanács szintjén az őshonos nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítása érdekében. Elhangzott: ami eddig történt, az egyszerre kevés és ígéretes. E kettőség egyfelől a rettenetes brüsszeli és strasbourgi bürokráciának, értetlenségnek és tehetetlenségnek, valamint az egyéni jogok primátusának, másfelől pedig a magyarok és szövetségeseik következetes küzdelmének tulajdonítható, ami viszont reményekre jogosít fel. Végszóként fogalmazódott meg, hogy alapvető fordulatra lesz szükség a jövő évi EP-választásokon ahhoz, hogy áttörés következzen be az őshonos európai kisebbségek és a magyar nemzetrészek közösségi jogainak érvényesítésében.