A tárgyalásokon a vendégek elmondták, hogy az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival szemben a Kínai Népköztársaságban az emberi jogi helyzet egyre súlyosabbá vált, a Hszi Csin-Ping-kormányzat alatt főként a nemzeti kisebbségek lakta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, valamint Tibetben tapasztalható romlás.

Kína hivatalosan és névlegesen is elfogadta az emberi jogok egyetemességét, sőt számos különböző emberi jogi egyezmény aláírása révén a nemzetközi emberjogi rendszer részesévé vált – emlékeztettek. Ezzel szemben viszont a hatóságok a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, az egyesülés és a vallás szabadságát folyamatosan korlátozzák, a vallási és nemzeti kisebbségek jogait pedig lábbal tiporják. Noha Kínában a vallásszabadság az alkotmány által garantált jog, a gyakorlatban a kormány a vallásgyakorlást kizárólag a hivatalosan jóváhagyott és elismert vallási szervezetekre és a maga által megszabott államegyházi keretekre korlátozza. Továbbá arról is beszámoltak, hogy az állam biztonságpolitikai ürügyek címén hihetetlen brutalitással avatkozik bele az egyházak életébe, és – felekezetre való tekintet nélkül – nem csupán a keresztényeket, hanem a buddhistákat és a muszlimokat is üldözi. 2016-ban például közel négyezer mecsetet számoltak fel, ezáltal is az ujgurok nemzeti, vallási és kulturális identitásának a felszámolására törekedve.

Mint arról korábban beszámoltunk, Ilham Tohtit, az ujgur közösség jogaiért küzdő egyetemi tanárt és civil aktivistát, akit szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, képviselőnk tavaly az Európai Parlament által a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjra terjesztett fel. Brüsszeli látogatásuk során az ujgur vezetők arra kérték európai támogatóikat, hogy az egyetemes emberi jogok védelmében az eddigieknél is határozottabban lépjenek fel az ujgurok és tibetiek lakta tartományokban, de Kína teljes területén is, mert a kommunista rezsim erőszakos fellépése nem csupán a kisebbségeket, hanem az egész lakosságot sújtja, főként az egyébként alapvető jogaikkal élni akaró jogvédő harcosokat, aktivistákat és újságírókat.