A reformátusok részéről Halász Béla püspök, a római katolikusok nevében Német László megyéspüspök, az evangélikusok képviseletében pedig Dolinszky Gábor püspökhelyettes vett részt a tanácskozáson, mely Szerbia uniós csatlakozásának útját volt hivatott egyengetni, az egyházakkal folytatott párbeszéd eszközével.

   A találkozót megnyitó Eduard Kukan szlovák néppárti képviselő, az Európai Parlament délkelet-európai országokért felelős delegációjának vezetője az egyházak szerepét hangsúlyozta, a szerbiai demokratikus változások és az európai integráció összefüggésében. Mint mondotta, Szerbia Európa része, de sokat kell még tenni azért, hogy a háborúk által meggyötört ország beilleszkedjen a demokratikus országok közösségébe.

Ezt követően Maria Eleni Koppa görög szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország csatlakozása új lendületet adhat a regionális együttműködésnek, ezért a térség országainak és régióinak kapcsolata nagy fontossággal bír.

   Az európai zöldeket képviselő, szintén görög Nikos Chrysogelos azt hangsúlyozta, hogymivel Görögország, Románia, Bulgária és Horvátország már tagjai az Uniónak, mindent meg kell tenni Szerbia csatlakozása érdekében. Európa ezen térségében, hosszú távon a tolerancia és mások elfogadása teremthet békét és stabilitást.

   A tanácskozást levezető Surján László magyar néppárti képviselő, az Európai Parlament alelnöke a nyugat-balkáni térség elnevezésének fogalmi tisztázása rendjén Délkelet-Európáról beszélt. Erről a parlament elnökségében is vita folyt, és végül is ez utóbbi megnevezés mellett döntöttek.

Róza Thun lengyel néppárti képviselő az egyesült Európa keresztény gyökereiről fejtette ki gondolatait. Mint mondotta, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi „alapító atyák” hívő katolikus, keresztény emberek voltak, s az európai gondolat is a Tízparancsolat alapján indult. Katolikus, illetve keresztény felfogás szerint elfogadhatatlan, hogy az Unió egyre vallásellenesebb. A keresztényeket és a keresztény értékeket nem csupán a világ számos országában tapasztalható üldözéstől kell megvédeni, de tiszteletben tartásukat és védelmüket Európában is meg kell követelni.

Ugyanezt hangsúlyozta Alojz Peterle néppárti politikus, Szlovénia volt miniszterelnöke is, aki az Európai Konvent egykori tagjaként, a francia és belga baloldal keresztényellenes magatartását a néhai jugoszláv kommunista párt egyházellenességéhez hasonlította.

   Tőkés László képviselő előadását felvezető szavaiban az Európai Bizottság nevében jelen lévő Wenceslas de Lobkowicz bővítésért felelős főigazgató szerepét méltatta. „Hat-hét évvel ezelőtt, az erdélyi magyarok és egyházak társaságában mi kopogtattunk Lobkowicz úr ajtaján, Románia csatlakozása ügyében, ma viszont már vele együtt osztozhatunk a szerbiai vendégek hasonló problémáiban.” Előadásában az erdélyi képviselő romániai tapasztalatai alapján hívta fel a figyelmet annak veszélyére, hogy az integráció mihamarabbi elérése céljából történő politikai taktikázás és haszonszerzés nehogy háttérbe szorítsa a valós csatlakozási feltételek és követelmények teljesítését. „Erdélyi kisebbségi magyar egyházaink mind a mai napig fájlalják, hogy annak idején, sok tekintetben pusztán politikai eszköznek használták őket, és hogy kisebbségi, közösségi jogaikat, egyházi és vallásszabadságukat teljes mértékben mindmáig nem sikerült visszaszerezniük” – zárta beszédét Tőkés László.

   A szerbiai egyházi vezetők hozzászólásaikban általában véve az európai integráció melletti elkötelezettségüket juttatták kifejezésre. A vajdasági magyar egyházak sajátos problémái nem vetődtek fel a megbeszélésen. A szerb ortodox egyház egykori – jugoszláviai – országos egységének jegyében, érdekes módon, küldöttségükben a Macedóniába és Montenegróba szakadt ortodox egyházrészek magas rangú képviselői is részt vettek. Koszovó égető kérdése szintén nem került előtérbe.

   Zárszavában Surján László EP-alelnök a nemzeti megbékélés szükségszerűségét és az európai keresztény értékek érvényesítésének fontosságát hangsúlyozta.

Brüsszel, 2013. július 11.