»
2011. október 26. szerda
Verespatak sorsa itthon, és nem az EP-ben fog eldőlni
Emlékezetes, hogy tavaly májusban az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, mely a ciánalapú bányászat általános tilalmának elrendelését indítványozta az Európai Bizottságnál. Az Áder János és Tőkés László európai képviselők kezdeményezésére született határozat azonban nem bír kötelező erővel a Bizottságra, mely azóta sem szerzett érvényt az európai törvényhozás ajánlásainak. Tekintettel arra, hogy a verespataki bányaterv révén Románia közvetlenül is érintett a ciántechnológiával történő nemesfémbányászat ügyében, és az utóbbi időben igencsak kiéleződött a harc a verespataki bánya engedélyezésének kérdésében – Tőkés László erdélyi képviselőnk személyes találkozót kezdeményezett Janez Potočnik környezetvédelmi biztossal, azon erőfeszítések részeként, melyek a rendkívüli katasztrófaveszélyt hordozó arany- és ezüstbánya megnyitását kívánják megakadályozni.
Szerda délután európai képviselőnk Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában fogadta az európai biztost és munkatársát. Tőkés László rövid felvezetőjében a megelőzőleg teljességgel előreláthatatlan csernobili atom-, tiszai cián- és kolontári vörösiszap-szerencsétlenségek elrettentő példájával érvelt a ciánalapú bányászat európai szintű betiltása mellett, másfelől a japán atomerőmű-katasztrófa nyomán született németországi atomerőmű-tilalom példájának követését ajánlotta az Európai Bizottság számára. Az Ad Astra Egyesület és a Roşia Montana Kulturális Alapítvány által az EP Petíciós Bizottságához benyújtott petíció kapcsán rámutatott arra, hogy a romániai közvélemény túlnyomó többsége, valamint a civil szervezetek sokasága, az egyházak és a tudományos világ élesen ellenzik a korrupció gyanúját is felvető bányavállalkozás tervét – az Unió támogatása nélkül azonban nem képesek gátat vetni a gátlástalan és nyereségvágyó gazdasági és politikai bányalobbi előrenyomulásának.
Szilágyi Zsolt Magyarország, Csehország és Németország estetét ajánlotta a biztos figyelmébe, mely országokban tilos a ciántechnológia bányászati alkalmazása. Mint mondotta, üdvözlésre méltó, hogy a nagybányai katasztrófa nyomán az EB megszigorította az európai bányászati irányelveket, mindazáltal a verespataki bányaberuházás tervezett méretei, illetve a földrengések romániai gyakorisága komoly aggodalomra és elővigyázatosságra adnak okot.
Janez Potočnik válaszában föltétlen rokonszenvéről biztosította a társadalmi közügy érdekében elkötelezetten kiálló civilszervezeteket és állampolgárokat, mindazáltal a legnagyobb sajnálattal tette nyilvánvalóvá, hogy az egyes tagországok egymással ütköző érdekei, másfelől pedig a tagállami kompetenciák elve alapján az Európai Bizottság nem képes és nem jogosult arra, hogy a bányászati ciántechnológiát általános érvénnyel betiltsa. Egyet tehetnek – és ezt fokozatosan, lépésről-lépésre meg is teszik –, hogy az európai bányakitermelés olyan jogi szabályozási rendszerét hozzák létre, mely a lehető legbiztonságosabbá teszi a bányászatot, illetve minimálisra csökkenti a kitermelés veszélyeit és a szerencsétlenségek kockázatát.
Mindent egybevetve, Tőkés László EP-alelnök végezetül arra kérdezett rá, hogy a jelen viszonyok között, odahaza mit is mondhatna a Verespatak miatt aggódó és kétségeskedő közvéleménynek. A környezetvédelmi tárca európai biztosának válasza tömören a következőkben foglalható össze:
· Semmiféle döntés vagy közbeavatkozás nem várható az Európai Bizottságtól. Verespatak sorsa otthon – Romániában – fog eldőlni, és kizárólagosan a hazai döntéshozók felelősségén múlik.
· Az EU illetékességi körébe kizárólag az európai szintű törvényi szabályozás tartozik – ennek életbe léptetése viszont szintén kifejezetten a tagországok egyéni felelőssége.
· Akárhogyan is történne, abban biztosak lehetünk – zárta szavait a biztos –, hogy az EB illetékes hatóságai az európai direktívák betartására szigorúan oda fognak figyelni.
A verespataki bányaberuházáson túlmenően Janez Potočnik arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagországoknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a már létező – kibányászott és technológiai – hulladékokban fellelhető színesfémek újrahasznosítására. Példa gyanánt a kiselejtezett mobiltelefonokat említette, melyek minden negyven darabjából egy-egy gramm mennyiségű arany nyerhető vissza.
A várhatóan tovább gyűrűző és komoly indulatokat gerjesztő verespataki bányaügy következő fontos állomásának az EP Petíciós Bizottsága küldöttségének 2011. november végén esedékes romániai látogatása számít. A továbbiakra nézve annak lehetősége is felvetődik, hogy jövő év elején a környezetvédők egyre erősödő tábora a polgári kezdeményezés eszközének igénybevételével próbálja elérni a ciánalapú bányászat betiltását.
Strasbourg, 2011. október 25.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről