A 2015. évi jelentés az emberi jogok helyzetének és a demokrácia mértékének alakulását követi nyomon az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokban, valamint az EU-nak ezen a téren tett vállalásait és erőfeszítéseit veszi számba, illetve az ezek viszonylatában reá váró feladatokat és tennivalókat rögzíti. Az átfogó dokumentum súlyos aggodalomnak ad hangot amiatt, hogy az emberi jogok ügye világszerte egyre nagyobb fenyegetettségnek van kitéve, a civil társadalomnak és az emberi jogi védelmezőinek a mozgástere egyre szűkül, és a világ több országában, például Oroszországban, Törökországban és Kínában egyre több, a civil társadalmat elnyomó jogszabályt fogadnak el a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén.

A jelentés részletesen foglalkozik – többek között – a nők és a gyermekek, a fogyatékos személyek, a nemzeti kisebbségek jogaival, illetve a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsággal. Mindemellett, az Európát sújtó migráció kérdését egyoldalú módon, csupán emberi jogi kérdésként közelíti meg, figyelmen kívül hagyva annak olyan más, fontos vonatkozásait, mint amilyenek az Unió külső határainak védelme vagy a határátlépés törvényességének a követelménye. Erre való tekintettel erdélyi képviselőnk és fideszes kollégái tartózkodtak a tegnapi zárószavazáskor.

Mindazáltal a jelentés plenáris vitáján képviselőnk támogatta az Uniónak az emberi jogok előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit, különösképpen a keresztények védelme érdekében, tekintettel arra, hogy világszerte a leginkább üldözött közösségnek számítanak, példának okáért Irakban, Szíriában és Pakisztánban. Felszólalásában külön is kiemelte Kína esetét, ahol Hszi Csin-Ping elnök hatalomra lépése óta a vezető kommunista nomenklatúra egyre durvábban lép fel az egyébként alapvető jogaikkal élni akaró jogvédő harcosokkal, aktivistákkal és újságírókkal szemben. Több éve tartó rendőri zaklatást és kihallgatást követően – többekkel együtt – Csang Tien-jung ügyvéd is sanyarú sorsra jutott, hiszen novemberben eltűnt, és azóta sincs semmi hír róla, mutatott rá képviselőnk. Hasonlóképpen Ilham Tohtit, az ujgur közösség jogaiért küzdő egyetemi tanárt és aktivistát – akit egyébként képviselőnk idén az Európai Parlament által a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjra terjesztett elő – szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

A Néppárt részéről kezdeményezett sürgősségi határozat is a kínai kommunista hatóságok által a tibetiek és az ujgurok elleni jogsértéseket tárgyalja, pontosabban a Larung Gar buddhista akadémia, valamint Ilham Tohti eseteit. A 4000 méter magasságban elterülő, 1980-ban alapított híres kolostorváros és akadémia mintegy tízezer szerzetes otthona, és a világ legnagyobb buddhista lakóközösségének számít. „Településrendezési” indokokra hivatkozva a kínai kormány azonban elrendelte, hogy a kolostorvárost 2017 szeptemberére a felére kell csökkenteni. Nemzetközi szervezetek jelzése szerint a telephely felszámolása már elkezdődött.

A határozat néppárti társszerzőjeként a mai plenáris vita keretében Tőkés László arra emlékeztetett, hogy huszonhét esztendeje a temesvári magyar református templom előtt ezen a napon vette kezdetét az a tiltakozás, amely a romániai kommunista diktatúra bukásához vezetett. Említésre méltó, hogy amint arra a 2007-ben elfogadott Tismăneanu-jelentés rámutat, Ceaușescu diktátor a Kínában és Észak-Koreában tett látogatásait követően,  1971-ben radikális resztalinizációs folyamatot indított el, amely a magyar kisebbségre nézve különösképpen drámai következményekkel járt. A kínai modellt követő román asszimilációs programnak fontos elemét képezte a magyar nyelvű oktatási intézmények elsorvasztása, a magyar többségű erdélyi városok etnikai összetételének megváltoztatása, valamint a települési rendszer ún. szisztematizálási terve. „A Larung Gar tibeti buddhista központ lebontására és megsemmisítésére irányuló kínai merényletkísérlet a román nacionálkommunista diktátor hírhedt falurombolási tervére emlékeztet. Mai sürgősségi határozatunk arra figyelmeztet, hogy az Uniónak és a Parlamentnek folytatnia kell a küzdelmet a továbbélő totalitárius kommunista rezsimek isten- és embertelen uralma ellen” – vonta le a végkövetkeztetést erdélyi képviselőnk.

Az emberi jogi jelentést az Európai Parlament viszonylag jelentős számú ellenszavazat és tartózkodás mellett fogadta el. A sürgősségi határozat viszont elnyerte a képviselők szavazatainak elsöprő többségét.

(Tőkés László elhangzott felszólalásai a Dokumentumok rovatban találhatók.)
Hozzászólás az emberi jogok és a demokrácia 2015-béli egyetemes helyzetéről szóló jelentéshez
Hozzászólás a sürgősségi határozathoz