hírek
Az EP Emberi Jogi Bizottságának (DROI) munkahetéről
2009. november 30–december 1. között, Brüsszelben az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága (DROI) a bizottsági hét keretében megtartotta soron következő munkaülését, amelyen – annak rendes tagjaként – Tőkés László EP-képviselő is részt vett. A hétfői ülésen sorra került tartalmas eszmecserén a svéd soros elnökség számolt be az emberi jogok terén végzett munkájáról, az idén augusztusban – szintén a DROI ülésén – közzétett munkatervnek megfelelően. Elinor Hammarskjöld, az elnökség képviselője hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok szellemében – többek között – sikerült láthatóbbá tenni az EU emberjogi akcióit, hatékonyabban felhasználni a rendelkezésére álló eszközöket, és ilyen módon erőfeszítéseik eredménnyel jártak. Az óriási kihívások ellenére a Kínával, valamint Oroszországgal folytatott párbeszédet sikerült előremozdítani. Továbbá kijelentette, hogy emberjogi téren az Unió csupán akkor válhat látható globális tényezővé, ha iránymutatásainak következetes végrehajtására törekszik a világ minden régiójában.
A magyar kisebbségek a Lisszaboni Szerződésről
A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Képviseleti Irodája (HUNINEU) szervezésében 2009. december 1-én, a Lisszaboni Szerződés életbelépésének napján tartottak sajtótájékozatót a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek vezető képviselői Brüsszelben, az Európa Parlament épületében.
A szervezők nevében Zákonyi Botond, az érdekképviseleti iroda vezetője szólt elsőként a megjelentekhez. Ismertette a rendkívüli sajtótájékoztató célját, majd bemutatta a megszólaló európai, illetve határon túli képviselőket.
Húsz év után – konferencia Ljubljanában
A Jože Pučnik Intézet szervezésében 2009. november 26–27-én, Ljubljanában nemzetközi tudományos konferencia keretében emlékeztek meg a kelet-közép-európai változások 20. évfordulójáról.
A konferencia kiemelkedő vendége volt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, akinek a mértékadó előadása nyomán, a rendezvény első napján az Európa: Küzdöttem, Győztem című könyvét is bemutatták. Szintén a kezdőnapon tartott előadást Szent-Iványi István, volt EP-képviselő.
Az ujgurok és tibetiek védelmében – határozat az EP-ben
A kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli ujgur lakos 2009. novemberben történt kivégzése széles körű visszhangot váltott ki világszerte. A nemzetközi közösség jelentős szereplői – többek között az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az Európa Tanács és az Európai Unió Tanácsa – különböző határozatok és nyilatkozatok formájában, több ízben is elítélték a kínai kommunista rezsim azon erőszakos eszközeit, melyeknek kitűzött célja a mintegy 15–20 milliós lélekszámú ujgur nemzeti közösség megfélemlítése és beolvasztása.
Előzményként fontos megemlítenünk, hogy szintén a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének közbenjárásával 2009. szeptember 1-én a DROI bizottság Rebiya Kadeer asszonyt, az Ujgurok Világkongresszusának elnökét látta vendégül, aki köszönetet mondott az Európai Parlamentnek azért, hogy nyomást gyakorol a kínai hatóságokra, hiszen a turkesztáni ujgurok immár hatvan esztendeje kínai elnyomás alatt élnek, megfosztva emberi, nyelvi és vallási jogaiktól. Ezt követően Tőkés László EP-képviselő is fogadta brüsszeli irodájában Kadeer asszonyt, aki a képviselő segítségét kérte, hogy az EP és az EU központi intézményei nagyobb nyomást gyakoroljanak a kínai hatóságokra.
Vita a szlovák nyelvtörvényről az EP-ben
A nemzetközi közvéleményben hosszú hónapok óta magas hullámokat vet a felvidéki nemzeti kisebbségeket megalázó a magyar nemzeti méltóságot sértő és a szlovák-magyar kapcsolatokat megmérgező szlovákiai államnyelvtörvény. Jelek szerint azonban a szlovák fél a kemény bírálatok és a jogos tiltakozások ellenére sem jutott jobb belátásra, amivel azt kockáztatja, hogy önmagát szigeteli ki a civilizált európai államok sorából.
Északi szomszédunk elvakult és lankadatlan magyarellenességének újabb kirívó példája a kisebbik kormánytag – a Szlovák Nemzeti Párt – „hazafias nevelésre” irányuló azon törvényjavaslata, mely – egyebek mellett – Szlovákia iránti kötelező „hűségesküt” írna elő az ország valamennyi polgára, köztük is az identitásukban megalázott magyarok számára.
Tőkés László az esélyes államfőjelöltekről: „Egyik kutya, másik eb”
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt kíséretében vasárnap, 2009. november 22-én 16 órakor voksolt a nagyváradi 112-es szavazókörzetben. „Minden választás a demokrácia ünnepe, de a magyarok Romániában mindig felemásan tartják ezt az ünnepet, mert az igazat megvallva, nem nagyon van, mi között választanunk; gondolok itt azokra a magyarokra is, akik nemzeti elkötelezettségből magyar jelöltre szavaznak” – nyilatkozta a püspök szavazata leadása után. „Nekik sem volt lehetőségük a választásra, mert egy pártjelöltet neveztek ki a magyarok egyetlen jelöltjének – mindazonáltal, amint már nyilatkoztunk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében, nyilvánvaló, hogy mi nemes szubjektivitással a magyar jelöltet támogatjuk.” – tette hozzá. Kiegészítésképp Tőkés elmondta, hogy a román jelölteket nézve sem beszélhetünk választási lehetőségekről, hiszen a három esélyesnek tűnő jelölt magyar ügyekben elfoglalt álláspontja alapján nyugton állítható: „Egyik kutya, másik eb.”, tehát azt sem lehet mondani, hogy Crin Antonescu, vagy Mircea Geoană jobb lenne, mint Traian Băsescu. Az EMNT elnöke hangot adott az elégedetlenségének is: „A választási kampányban ezek a román jelöltek még csak azt a fáradtságot sem vették, hogy bár egy gesztus erejéig a magyar üggyel foglalkozzanak, vagy hogy kisebbségi ügyben valami érdemlegeset mondjanak. Ez a mi kisebbségi és állampolgári méltóságunkat sérti – de remélem, hogy a második fordulóban, amikor már érdekeltté válnak a szavazataink megszerzésében, akkor egy jó kampány és egy jó kommunikáció révén a magyar ügyeket vigaszágon behozhatjuk a nyilvánosság homlokterébe.”
Az Európai Egyházak Konferenciájának küldöttgyűlése az EP-ben
Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches – CEC) Egyház és Társadalom Bizottsága (Church and Society Commission – CSC) a belgiumi Mechelenben tartotta idei küldöttgyűlését, 2009. november 17–19-én. Az értekezleten az európai egyházak mintegy hatvan küldötte vett részt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Antal János előadótanácsos képviselte.
Az értekezlet november 17-i, jubileumi nyitórészében az Egyház és Társadalom Bizottság alapító tagjai tekintettek vissza az európai ökumenikus mozgalom ötven évvel ezelőtti kezdeteire, és az azóta elért eredményekre.
Az 1989-es romániai forradalomra emlékeztek Brüsszelben
Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.
„Az emberi jogok közhelyszerű, pragmatikus emlegetése ezen a téren nem jut el a konkrét valóságig, farizeusi prédikációra emlékeztet” – fogalmazott Tőkés. Most viszont meglátása szerint „növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és ... a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül”. „Minekutána odahaza megvívtuk a harcunkat, itt is nagyobb esély lesz a nyitásra” – emelte ki Tőkés László.
Az 1989-es romániai forradalomra emlékeztek Brüsszelben
Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP-képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása a romániai államelnök-választásról
A romániai államelnök-választási kampány a végéhez közeledik. Követve a fontosabb jelöltek választási programját és kampánybeli szereplését, továbbá ismerve az őket jelölő pártok fejlődéstörténetét az elmúlt húsz évben, megállapítható, hogy a román pártok képviselőinek még mindig nincs olyan meggyőző és megnyugtató ajánlatuk az erdélyi magyar közösség számára, amelynek alapján komoly mérlegelés tárgya lehetne támogatásuk a magyar szavazópolgárok részéről.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
