A partiumi autonómiaformákról tanácskoztak Érmihályfalván

Teltházas fórumot tartottak a partiumi, többségében magyarok lakta vidékek lehetséges autonómia-formáiról Érmihályfalván, 2010. május 2-án. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete által összehívott tanácskozás célja többek között az volt, hogy megjelenítsék a Romániában lévő, Székelyföldön kívüli, ám ugyancsak tömbmagyar vidékek autonómia-igényét, megvitassák az önrendelkezés szükségességét, és hogy kijelöljék a lehetséges utakat, formákat, feltérképezzék az ehhez szükséges lépéseket.

Alapelvként Török Sándor, a Bihar-megyei EMNT elnöke leszögezte: az önrendelkezés nem valaki ellenében jön létre, hanem a magyar megmaradás egyik legfontosabb eszköze. Ezért külön örömmel köszöntötte Veres-Kupán Enikő Szatmár-megyei, valamint Sándor József Szilágy-megyei EMNT-elnököket, hiszen a regionális összefogásban további lehetőségek rejlenek.

Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke felidézte az 1998-ban indult fórum-mozgalom korábbi állomásait (Alsócsernáton, Érmihályfalva, Nyárádszereda, Szilágysomlyó), ezekből alakult ki később az az autonómia-mozgalom, amelynek köszönhetően az önrendelkezés kérdéskörét sikerült visszahozni az erdélyi magyar politika homlokterébe. A püspök rámutatott: az RMDSZ korábbi gyakorlatként a kormányzati szerepvállalásakor lemondott az önálló erdélyi magyar külpolitikáról, ezért az EP-képviseletben nulláról, mi több, a kisebbségi kérdés modell-értékű megoldását emlegető román ellenszélben kellett kezdeni a tematizálást. Egy adott történelmi régió többnyelvűsége európai gyakorlat, ezért annak dacára, hogy a magyar ügynek Európában jelenleg „nem jó az árfolyama”, az autonómia-küzdelmeinket európai ügyekké lehet tenni – jelentette ki az erdélyi képviselő. Ebben viszont partnerként számítanak mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt, mind pedig az új magyar kormány munkájára. „Elindult a forrás az útjára, reméljük, folyam lesz belőle” – fogalmazott Tőkés László.

Az EMNT elnökének felvezető gondolatai után Dr. ifj. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar-megyei szervezetének elnökségi tagja tartottak előadásokat a partiumi, szűkebben az érmelléki autonómia konkrét elképzelésekben is testet öltő formáiról, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a jogi keretfeltételeket boncolgatta.

Végezetül a fórum résztvevői elhatározták a Partiumi Autonómia Mozgalom Kezdeményező Testületének felállítását, amelynek elnökévé Szilágyi Ferencet, alelnökké Csomortányi Istvánt választották. A Kezdeményező Testületnek (KT) többek között az lesz a feladata, hogy a Partium mint gyűjtőfogalom alá tartozó tömbmagyar vidékek – Érmellék, Hegyköz és Szilágyság – lehetséges autonómia-tervezetét kidolgozza két hónapon belül. A Mozgalom védnökségét Kovács Zoltán, Érmihályfalva RMDSZ-es polgármestere, a Királyhágmelléki Református Egyházkerület főgondnoka vállalta fel. A KT további tagjait a megválasztott elnökség és az EMNT három megyei elnöke jelöli ki területi és szakmai elv alapján egy héten belül. Az előterjesztéseket munkadokumentumokként fogadták el.

A fórumon ajánlásként megfogalmazódott Partium mint önálló és sajátos jogállású fejlesztési régió kialakításának lehetősége; a KT feladatául kapta, hogy vizsgálja meg a Hegyköz és Érmellék községeinek átalakítását a hatályos jogszabályok figyelembevételével úgy, hogy az így kiváló települések visszanyerjék a magyar többségüket; ugyanakkor annak a koncepcióját is ki kell dolgozniuk, hogy a térség nagyvárosai – példának okáért Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah – a brüsszeli modell szerint sajátos közigazgatási jogállást nyerjenek, és ez illeszkedjen a regionális önrendelkezéshez. A fórum résztvevői felhatalmazták Tőkés László EP-képviselőt és az EMNT országos vezetőségét, hogy a soron következő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon (EMEF) a felvetéseket képviseljék.

A fórum munkálatait a Váradi Dalnokok által nagy beleéléssel előadott Kossuth-nóták, valamint Marozsán Csilla népdalai színesítették.

Érmihályfalva, 2010. május 3.