Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állásfoglalása

Bár az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel összeférhetetlennek ítélte a közintézmények vezetését átpolitizáló sürgősségi kormányrendeletet, a jogszabály alkalmazása példátlan politikai tisztogatási hullámot indított el a közigazgatásban. Az intézményvezetők politikai alapon való kinevezése és elbocsájtása amúgy sem szolgálja sem a társadalmi békét, sem a minőségi szolgáltatásokhoz szükséges közszféra stabilitását, tehát gátlástalan alkalmazása sajnálatos és elítélendő – ezen is túlmenően, a magyarok által lakott régiókban viszont az erőltetett vezetőcsere kimeríti az etnikai tisztogatás ismérveit, és ezáltal a többség és a kisebbségek közötti együttélés normáit sérti meg.

Különösképpen veszélyes ez a folyamat azon intézmények esetében, amelyek a közösségi identitás megőrzését és átörökítését közvetlenül befolyásolják. Megengedhetetlen, hogy a gyermekeink oktatását felügyelő testületeket olyanok vezessék, akik nem közülünk valók és anyanyelvünket sem beszélik vagy értik. Az ezen a téren zajló folyamat a Ceauşescu-korszak legsötétebb éveit idézi.

Ismételten világossá vált, hogy amíg a közösségi önazonosságunkat közvetlenül érintő kérdésekben nem rendelkezünk döntési jogosítványokkal, addig a többség és a számbeli kisebbség közötti teljes és tényleges esélyegyenlőségről nem beszélhetünk. Ennek megvalósítása Székelyföldön csak a területi autonómia, Erdély egyéb régióiban pedig csakis a széles értelemben vett kulturális autonómia intézményei révén lehetséges. Mindaddig, amíg ennek nincsenek meg az alkotmányos és törvényi feltételei, változatlanul ki vagyunk szolgáltatva a többnyire tőlünk független, országos politikai széljárásnak.

Ennek értelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács:

• követeli a közintézmények vezetését átpolitizáló sürgősségi kormányrendelet azonnali hatályon kívül helyezését, a politikai-etnikai tisztogatások leállítását és a békés együttélés garanciáit jelentő arányos közigazgatási jelenlét biztosítását;
• továbbá sürgeti a szubszidiaritás és a decentralizáció elveinek következetes alkalmazását, az európai normáknak megfelelő közigazgatási reform felgyorsítását és Székelyföld sajátos jogállásának az elismerését;
• valamint a saját oktatási rendszerünk létrehozását, működtetését és felügyeletét lehetővé tévő kulturális autonómia jogi kereteinek a megteremtését és valóságba ültetését.

 Mindezek mellett szolidaritást vállalunk a munkájukat szakértelemmel és becsülettel végző, meghurcolt intézményvezetőkkel és ugyanerre szólítjuk fel az erdélyi magyar társadalom minden szereplőjét, nemzeti közösségünk minden tagját.

Ne hagyjuk, hogy a letűnt kommunista rendszer szelleme és gyakorlata ismét eluralkodjon közéletünkön. A Magyar Összefogás jegyében együtt mondjunk nemet minden, a nemzeti érdekeinket sértő, emberi és közösségi jogainkat csorbító próbálkozásra és intézkedésre.

Nagyvárad, 2009. május 14. 

Tőkés László
EP-képviselő,
az EMNT elnöke