Tőkés László erdélyi magyarként, az Európai Parlament magyar néppárti tagjaként és egyben az EP Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval fenntartott kapcsolatainak felelőseként köszöntötte a delegációt. Elmondta, hogy kisebbségi magyarként nagy érdeklődéssel foglalkozik a nyugat-balkáni régióval, valamint Kelet-Közép-Európával, hiszen a történelem során a térség valamennyi népének számos közös problémával és kihívással kellett megküzdenie, s közös sorsunk összekapcsol bennünket. Éppen ezért bizton számíthatnak a magyar néppárti delegáció támogatására országuk európai jövőjének alakításában, ami az eddiginél is szorosabb és hatékonyabb együttműködést igényel. A „nagy háború” kitörésének centenáriuma jelképes értelmet nyer azáltal, hogy annyi idő után ma már egy asztalnál ülhetünk, és hajdani szembenállásunkat magunk mögött hagyva, együtt tervezhetjük jövőnket – mondotta erdélyi képviselőnk –, azt is hangsúlyozva, hogy egyházi emberként elsőrendű hivatásának tartja a megbékélés szolgálatát, ebben a szellemben pedig a keleti és a déli szomszédság országainak, köztük Bosznia-Hercegovina ügyének a támogatását.

Nedzad Brankovic ismertetőjében elmondta, hogy az utóbbi két évtizedben országáról kétfajta, egymással ellentétes kép alakult ki. A médiában többnyire egy rossz színben lefestett, manipulált országkép jelenik meg, amely azonban merő politikai játékok eszköze, és nem felel meg a valóságnak. Létezik viszont egy másik Bosznia-Hercegovina is, amely a háború után végre kezd talpra állni, és amelyben az emberek az európai csatlakozás útján már egy jobb jövő irányába indultak el, és ezért harcolnak. Ez az újuló ország nem csupán támogatást kér, hanem szövetségeseket és partnereket keres magának, és a mai látogatásuknak is ez az alapvető célja – hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Szavaihoz csatlakozva Johann Friedman is azt hangsúlyozta, az ország előrelépése és regionális fejlesztése érdekében valóban hatékony EU-partnerségre van szükség. A napokban várhatóan új kormány fog felállni Bosznia-Hercegovinában, mely mind az ország fejlesztésében, mind annak uniós csatlakozásában is elkötelezett partnere lesz az EU-nak. Erre való tekintettel is kérik és igénylik az Európai Néppárt fokozott támogatását – mondotta a szakértő.

Mivel az EP Külügyi Bizottsága (AFET) – melynek képviselőnk is tagja – éppen ezekben a napokban dolgozza ki a Bosznia-Hercegovináról szóló országjelentését, az eszmecsere lehetőséget biztosított arra, hogy a küldöttség tagjai konkrét módon hozzájáruljanak annak elkészítéséhez. Számos sürgős, megoldásra váró ügy létezik – emelték ki –, mint például a korrupció, az igazságszolgáltatási eljárások során tapasztalható politikai beavatkozás, a működésképtelen közigazgatás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus kérdése. A többi között is rendkívüli fontossággal bír a menekültügyi kérdés kezelése. Aggasztó, hogy az országon belül több tízezer ember kényszerült lakóhelyének elhagyására, de ugyanakkor azon menekültek száma is igen nagy, akik otthonukat hátrahagyva távoznak Nyugat-Európába. Ugyanakkor arra is számítatni lehet, hogy előbb-utóbb az ázsiai menekültek is Bosznia-Hercegovina felé veszik útjukat. Biztató, hogy az új kormányerő, mely az EPP pártcsaládjába tartozik, kész felelős módon szembenézni a súlyosbodó menekültkérdéssel. Az ügy hatékony kezeléséhez viszont az Unió, illetve a Néppárt hathatós támogatása is szükséges, annak érdekében, hogy mindazokat otthon tartsák, akik végső kétségbeesésükben s a jobb jövő reményében „világgá mennek”.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a megoldás kulcsa a problémák otthon való megoldása – ez viszont csak komoly összefogással, partneri együttműködéssel, az európai támogatáspolitika célirányos átalakításával, eredményes régiófejlesztéssel és munkahelyteremtéssel valósítható meg – ami egyben a megbeszélés legfőbb következtetését jelentette.