»
Az Antonio Panzeri olasz szocialista képviselő által jegyzett tervezet az emberi jogok helyzetének és a demokrácia mértékének alakulását veszi számba és értékeli az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokban. A jelentés egyben az EU emberi jogok területén folytatott tevékenységének előretekintő elemzése Federica Mogherini alelnök, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon nyilatkozatának összefüggésében, melynek értelmében a Lisszaboni Szerződés hatályba lépte óta az emberi jogok az Unió egyik prioritásának számítanak, és érvényesülésüket az Unió iránytűként kívánja használni a harmadik országokhoz fűződő kapcsolataiban. A dokumentum azokra a területekre is részletesen kitér, melyeken sürgős előrelépésre van szükség. Értékeli az Unión kívüli országokkal folytatott, átfogó emberi jogi párbeszédet, ugyanakkor viszont annak átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét szorgalmazza.
2015. március 12. csütörtök
Egy erősen vitatott jelentés az emberi jogokról
Az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán, március 12-én elfogadták a 2013. évi jelentést az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban, valamint az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról.Az Antonio Panzeri olasz szocialista képviselő által jegyzett tervezet az emberi jogok helyzetének és a demokrácia mértékének alakulását veszi számba és értékeli az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokban. A jelentés egyben az EU emberi jogok területén folytatott tevékenységének előretekintő elemzése Federica Mogherini alelnök, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon nyilatkozatának összefüggésében, melynek értelmében a Lisszaboni Szerződés hatályba lépte óta az emberi jogok az Unió egyik prioritásának számítanak, és érvényesülésüket az Unió iránytűként kívánja használni a harmadik országokhoz fűződő kapcsolataiban. A dokumentum azokra a területekre is részletesen kitér, melyeken sürgős előrelépésre van szükség. Értékeli az Unión kívüli országokkal folytatott, átfogó emberi jogi párbeszédet, ugyanakkor viszont annak átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét szorgalmazza.
Mint ismeretes, 2012-ben az Európai Unió Tanácsa elfogadta Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretprogramot és cselekvési tervet, amely első ízben gyűjti egybe azokat az elveket és célokat, amelyek az Unió emberi jogok előmozdítása érdekében végzett munkájának az alapját képezik. Az uniós stratégiának megfelelően a jelentés arra ösztönzi a Tanácsot, a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Parlamentet, hogy szorosan működjenek együtt egy következetes és hatékony emberi jogi politika végrehajtása érdekében, az uniós fejlesztési támogatásokat is felhasználva erre a célra.
Az európai irányelvektől és törekvésektől elütő módon a Panzeri-jelentés éles vitát és megosztottságot váltott ki néhány, ún. kényes kérdés viszonylatában, melyeket – szokásos módon – a balliberális oldal pártos politikai haszonszerzésre igyekezett felhasználni. A melegházasságok Unión belüli legalizálásának és egy közös menekültügyi politika kidolgozásának a kérdését a jelentéstervezetbe csempészve, a szocialisták és pártszövetségeseik a néppárti frakció határozott visszautasításával találták szembe magukat. Amint Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke is rámutatott: ezeknek a kérdéseknek nincs helye egy olyan jelentésben, amely az emberi jogokat a „harmadik országokban” vizsgálja. Ráadásul a vitatott 165. és 183. számú módosító indítványok olyan szabályozásokat próbálnak az EU-ra kényszeríteni, melyek nyilvánvalóan ellentétben állnak a szubszidiaritás elvével, illetve a tagállami kompetenciákkal. A jelentés tegnap esti vitájában Tőkés László szégyenletesnek nevezte, hogy az emberi jogok nemes ügyét egyesek még a Házban is önkényes módon önös pártérdekeiknek rendelik alá.
Erdélyi képviselőnk több módosító indítványt nyújtott be az EP-jelentéshez, melyek elnyerték a Külügyi Bizottság támogatását. Tekintettel a világ számos részén tapasztalható, súlyosbodó emberi jogi helyzetre, Tőkés László aggodalmát fejezte ki a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletének hiánya miatt. A világszerte terjedőben lévő és különösképpen Afrikában és a Közel-Keleten egyre súlyosbodó keresztényüldözések vonatkozásában EP-képviselőnk a vallási vagy más meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés, intolerancia és erőszak valamennyi formáját elítélte, és szolidaritását fejezte ki az áldozatok közösségei és családtagjai iránt. Ezzel együtt azt szorgalmazta, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az EU és tagállamai az eddiginél jobban hangolják össze fejlesztési, valamint bel-és külpolitikáikat, ami nélkül az emberi jogok egyetemes érvényesítése aligha volna képviselhető.
A ma déli szavazáson, tekintettel arra, hogy olyan módosító indítványok mentek át, melyek megsértik a szubszidiaritás elvét, illetve a tagállami kompetenciákat, a magyar delegáció nem szavazta meg a jelentést. Ennek ellenére a plénum egyszerű többséggel elfogadta azt.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről